A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 7. Kiss Miklós (VÍZINFORM.HU): Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését?

3. árvíz: Szeged pusztulása 1879-ben

A Tisza áradása korábban is gyakran fenyegette a part-menti településeket, így a 75 000 lakosú Szeged városát is.

Az 1878 végi esőzések, továbbá a télen lehullott, majd elolvadt hó februárban és március elején elhúzódó áradást okozott. A gátak nem bírták a nagy terhelést és egyre több helyen átszakadtak.

Szegedre március 12-én tört rá az özönvíz. 2-3 méter magasságban öntötte el szinte a teljes várost a száguldó Tisza. 6000 épületből mindössze 265 ház, köztük néhány műemlék épület, templom, zsinagóga maradt épen. A halottak számát kétszázra becsülték, hatvanezren maradtak hajlék nélkül. A város nagy részét augusztusig víz borította.

Néhány nap múlva, március 17-én Ferenc József osztrák császár és magyar király

csónakon megtekintette az elpusztult várost és megígérte, Ausztria minden segítséget megad Szeged újjáépítéséhez. A császár látogatása után a katasztrófa híre gyorsan elterjedt. Világszerte gyűjtés, adományozás kezdődött Szeged károsultjainak megsegítésére.

A katasztrófát követő években országos összefogással és nagymértékű nemzetközi segítséggel egy új város — „egy kis Párizs" — létesült: körutakkal, sugárutakkal, rakparttal, ahol már figyelembe vették a korszerű városépítési megoldásokat és árvízvédelmi előírásokat.