A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 7. Kiss Miklós (VÍZINFORM.HU): Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését?

A városépítéshez jelentős pénzbeli segítség érkezett: Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Oroszországból, Romániából, Szerbiából, Törökországból, Kínából, Japánból, Indiából, Perzsiából, az Egyesült Államokból és még Afrikából is.

Az árvíz 100. évfordulójára készült el a Tisza-partjára emelt emlékmű (Segesdy György alkotása) — szimbolizálva a víz és az ember küzdelmét. Az előtte álló emlékoszlopokon köszönik meg a szegediek az újjászületéshez segítséget nyújtó városok adományait.

4. árvíz: Győr és a Szigetköz katasztrófája

1954. július 8-án elrendelték a legmagasabb szintű árvízvédelmi készültséget a térségben, ugyanis a német és osztrák Alpokban lehulló csapadék, a két egész napon át tartó óriási felhőszakadás jelentősen megnövelte a Duna vízszintjét.

Legnagyobb folyónk Ausztriában valamennyi Duna-parti településen kilépett a medréből, jelentős károkat okozva. Július 15-én Ásványráró térségében átszakadt a gát és másnapra

szinte az egész Szigetköz víz alá került.

A védekezést a kiváló vízügyi mérnök: Stelczer Károly irányította.

Az áradó víz sebesen száguldott Győr felé. A várost védő gátak napokig bírták a hatalmas víz nyomását. Július 20-án azonban átszakadt a körgát Győr északi részén, majd ezután teljesen elöntötte a Révfalu elnevezésű városrészt. A Damjanich utcában rövidesen 4 méteres vízszintet mértek.

Csak öt nap múlva lélegezhettek fel szabadon az 1400 öszszedőlt és 2000 megrongálódott ház lakói.

Az 1954. évi nyári árvíz következtében harmincezer embernek kellett elhagynia otthonát a Szigetközben. A településeken az elöntött emésztőgödrök, és az elhullott állatok nagy bűzt árasztottak. Megfelelő fertőtlenítéssel és az emberek fegyelmezett odafigyelésével azonban