A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 3. Fejér László (nyugdíjas): Volt egyszer egy kiállítás… (125 évvel ezelőtt nyílt meg a millenniumi kiállítás vízépítészeti pavilonja)

elemnek, a víznek megfékezését kicsinyben ábrázolják. A vízépítők csöndes munkásai e hazának, de éppen Magyarországon félreismerhetetlenül nagy a jelentőségük; hazánk természetes katlana a sok rakonczátlan folyóvíznek, amely szeszélyesen, rendetlenül szeli át a szárazföldet. A Dunának és mellékfolyóinak sok oly pontja van és különösen volt, amelyen a víz annyi felé ágazott szét, hogy a hajósok a valódi medret csak nagy nehezen találják és találták meg. Az ily veszélyes pontok helyes szabályozása a szellemi és fizikai munka javát igényli.

Nagy elégtételünkre szolgál, hogy a vízépítészet terén számos jeles férfiút mutathatunk föl. Amerikai, német és egyéb külföldi mérnökök gyakran jöttek már hozzánk tanulmányozás czéljából és nem távoztak tudományban öregbedés nélkül onnan, ahol egy Vásárhelyi Pál, egy Beszédes József áldozta föl minden tudását a közjóért."

A bemutatott anyagot hármas csoportosításban tekinthették meg az érdeklődők: 8

Az állami munkákat - amelyek főleg a folyók medrének szabályozására, a folyók vízjárására, továbbá a talajjavításra vonatkoztak - a folyammérnöki, ill. kultúrmérnöki hivatalok dolgozták fel fotók, tervrajzok és térképek segítségével. A teljesség igénye nélkül itt kell megemlíteni, hogy pl. az egyik vitrinbe kitették Reitter Ferenc budapesti csatornatervét; továbbá egy élethű nagyságban elkészített dioráma emlékezett meg a magyar kubikosokról, s a sok műszaki alkotás mellett - ugyancsak itt mutatták be a szolgálat Vízügyi Közlemények c. folyóiratát.

A másik csoportban a társulatok a kiterjedt érdekeltségű, nagyobb szabású ármentesítéseket, belvízlevezetéseket, lecsapolásokat és vízhasználatokat tüntették fel számos terepmodell, makettek, fotók és egyéb tárgyak segítségével. Nagy sikert arattak azok a művészi kivitelű térképpárok, amelyek a társulatok érdekeltségi területeinek a szabályozások előtti és utáni állapotát mutatták be. A kiállítók harmadik (legkisebb) csoportját pedig azok a magánszemélyek alkották, akik vízi tárgyú tanulmányaikkal, műszereikkel, vagy éppen a pavilon művészi dekorációival jelentkeztek. Ki kell emelni Pokorny Tódor mérnök grafikai stúdiójának színezett fotóit, térképeit, valamint azt a domború térképet, amely az évi csapadék eloszlását mutatta be a Magyar Királyság területén. Ez a kiállítási tárgy ma az esztergomi Duna Múzeum gyűjteményének féltett darabja. Ugyancsak ebben a kiállítási blokkban kapott helyet a magyar vízrajzi szolgálat jeles műszerszerkesztő főmérnöke, Hirschfeld (később Hajós) Sámuel, aki rajzoló vízmércéjét mutatta be a kiállításon. Sok más kiváló szakember mellett itt találkozhattunk Gallacz János kir. műszaki tanácsos nevével is. Akkoriban az egyik legnagyobb szakirodalmi vállalkozás a Körös-Berettyó-völgy ármentesítéséről szóló kétkötetes monográfia megírása volt, amely Gallacz munkájaként máig alapvető forrása a térség vízügyi történetének. A könyv nyomdai munkálataival nem készültek el a kiállítás megnyitására, ezért csak a munka kéziratát tették közszemlére. A siker így is nagy volt, Gallacz és Pokorny is elnyerték a Millenniumi nagy érmet, Hirschfeld pedig Kiállítási érmet kapott.

Az állami vízügyi szolgálat hasonló nagyszabású kiállítással már nem jelentkezett a további évtizedekben a hazai nagyközönség előtt, hiszen nem tartotta feladatának, hogy a főleg üzleti célú bemutatókon az állami tevékenység reklámozásába fogjon. Erre más formában és helyen teremtettek lehetőséget.

Hogy milyen volt a vízépítészeti pavilon és mit tartalmazott a kiállítás, arról egy díszes album számolt be egy évvel az ezredéves bemutató zárása után. Álljon itt a korabeli sajtóban megjelent rövid méltatás: „A kiadvány egyúttal a katalógust is pótolja, amely annak idején csak hiányosan jelenhetett meg. Érdekes adalékát képezi a munkának az a rész, amely a magyar vízépítészet rövid történetét vázolja." A szűkszavú dicséret Kovács Sebestény Aladár műegyetemi professzort és Bogdánfy Ödön

8 A kiállítás néhány adata:- összesen 211 kiállító intézmény és magánszemély mutatkozott be munkáival a vízépítészeti pavilonban,- hivatalosan 1280 tárgyat és dokumentumot állítottak ki, de tekintettel a listázás módjára a valós szám kb. 1500 lehetett.