A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 3. Fejér László (nyugdíjas): Volt egyszer egy kiállítás… (125 évvel ezelőtt nyílt meg a millenniumi kiállítás vízépítészeti pavilonja)
megjelentetésére. Számos társulat kiadta saját hosszabb-rövidebb történetét, megkönnyítve ezzel az utókor gazdaságtörténészeinek munkáját. Az állam közel 60.000 forinttal, az ármentesítő társulatok2 - jelképes módon az ármentesített területek minden egyes holdja után 1 krajcárral - 37.600 forinttal járultak hozzá a szakkiállítás felépítéséhez, nem számítva ide azokat a költségeket, amelyeket a társulatok külön-külön az egyes kiállítandó tárgyaik elkészítésére fordítottak.3 A Vízépítészeti Pavilont - amelyet mintegy ezer négyzetméter alapterületen építettek fel - a Mezőgazdasági Csarnokhoz közel helyezték el. Tulajdonképpen ez volt a szakma első önálló bemutatkozása, mert a korábbi külföldi és hazai kiállításokon (pl. 1885-ben4) a vízépítészet csak szétszórtan, különböző érdekekből széttagoltan jelent meg úgy, hogy az országban elvégzett vízi építkezésekről alig lehetett egységes képet szerezni. Az ezredéves kiállítás egészét tekintve a vízépítészet - mint a mezőgazdaság 18-dik alcsoportja - kapcsolódott a többi bemutatóhoz. Meg kell még jegyezni, hogy a korszak egyik legnagyobb beruházása, a Vaskapu-szabályozás nem a vízépítészeti, hanem a kereskedelmi/közlekedési pavilonban kapott helyet, mert a munka irányítása akkoriban a kereskedelmi tárcához tartozott. Aföldmívelési miniszter által kijelölt 25 fős szervező bizottságában a korszak legjelesebb szakemberei kaptak helyet.5 Azonban többen vidékiek lévén nehezen tudtak gyakorta Budapestre utazni, ezért egy végrehajtó bizottságot (vb.) hívtak életre, akik a szervezés mindennapi ügyeit intézték és csak a koncepcionális kérdések eldöntésére hívták össze a szervező bizottságot. Az így megalakított vb. elnöke Kvassay Jenő lett, előadója: Kovács Sebestény Aladár, tagjai: Péch József, Fekete Zsigmond, Bolla Mihály, Bertalan Lajos voltak. Jóllehet az előkészítő munka nagy lendülettel folyt, a millenniumi kiállítás hivatalos megnyitója - a törvényben előírt évről átcsúszott 1896. május 1-re. I. Ferenc József király a vízépítészeti pavilont május 6-án tekintette meg.6 Mai szemmel a boldog békeidőkre jellemző, hogy pl. az akkori napilap megírta, hány órakor jelenik meg a Városligetben, mikor melyik pavilont fogja megtekinteni, stb. A történethez az is hozzátartozik, hogy a vízügyi kiállítás anyaga csak július végén lett teljes. A megnyitás alkalmából az egyik korabeli újság7 a következőképpen tudósított: „ja vízügyi csarnokot] vasárnap délelőtt mutatta be a sajtó képviselőinek gróf Majláth József a csoport rendező bizottságának elnöke. A társaságot Kovács Aladár műszaki tanácsos kalauzolta. Anélkül, hogy ezúttal a rendkívül érdekes pavilion leírására kiterjeszkednénk, konstatáljuk az óriási haladást, amely vízépítészetünk bemutatása terén a '85-iki kiállításhoz képest első pillanatra is szembeötlik. A tágas nagy épület köridomú oszlopos előcsarnokában nagynevű „vízész"-eink életnagyságú csoportozata látható, amely Singer Antal szobrász sikerült műve. Itt látjuk többek közt gróf Széchenyi Istvánt, Vásárhelyi Pált, Lónyay Menyhértet, gróf Szapáry Józsefet, Senyey Pált. A falon művészi becsű festmények függnek, amelyek nagy ármentesitő és egyéb vízépítő munkálatoknak hű képét nyújtják. A partvédelem különböző módjainak kis mértékben való bemutatása még a laikus érdeklődését is felkeltheti. Nemkülönben érdekesek a nagyszámú szakszerű rajzok és modellek, amelyek a hatalmas 2 Néhány társulat nem vett részt a kiállításon. 3 Jellemző a kiállítási munkák méreteire, hogy a modellek elkészítéséhez ideiglenesen egy külön műhelyt állítottak fel, melyben közel két éven át 15—20 műszaki rajzolót és segédmérnököt, négy műasztalost és három műlakatost foglalkoztattak. (Matlekovics 1896) 4 Az 1885-ben a pesti Városliget területén rendezett Országos Általános Kiállítás szervezőinek célja Magyarország gazdasági, kulturális, művészeti haladásának a lehető legteljesebb bemutatása volt. 5 Érdekes, hogy kezdetben a szervező bizottság tagja volt Darányi Ignác, a Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának titkára, aki - mire a kiállítás megnyitott - már az agrártárca minisztere volt, s ilyen szemmel nézte a vízépítészeti pavilon bemutatóját. (Kovács S.-Bogdánfy 1897) 6 A kortársak szerint a király meg volt elégedve a látottakkal, ami nem is csoda, hiszen a főbejárat jobb és bal oldalán az ő és a királyné mellszobrai fogadták a nagyérdeműt! 7 Székely Nemzet, 14. évfolyam 66. szám, 1896. május 1.
