A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (OVF - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): „Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság története” című könyv bemutatása

et al. 2006) vagy a vízügy történetének szerves részét képező társulati mozgalomra vonatkozóan (Fejér 2010). Ezek túlnyomó többsége szintén nem a szűkén vett 60 év történetét, hanem a történelmi múltat is tárgyalja, hosszabb fejlődést bemutatva. Rendkívül pozitív, hogy a területi, térségi vízügyi szolgálatra vonatkozóan számos kiadvány készült az elmúlt években. A vízügyi szolgálat 50 éves megalakulásának alkalmából több igazgatóság is summázta addigi tevékenységét, s ezek számomra is útmutatóul szolgáltak. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság történetét szakágazati felbontásban (Pálfai 2006; Kovács et al. szerk. 2003), az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkásságát (Markó szerk. 2003; Dr. Bratán et al. 2003) kronologikusan dolgozták fel a szerzők, míg a KÖVIZIG történetét bemutató kiadvány a volt dolgozókat is megszólaltatja (Cserkúti Andrásné szerk. 2003.). Az ADUVÍZIG területére vonatkozóan ekkor nem született egy ilyen összefoglaló, jubileumi kiadvány.

A térség kiemelt problémái, eseményei, egyes műtárgyak helyet kaptak a szakmai lapok hasábjain, igya Vízügyi Közleményekben, Hidrológiai Közlönyben és Hidrológiai tájékoztatóban, illetve az Országos Vízügyi Főigazgatóság (továbbiakban OVF), illetve az Országos Vízügyi Hivatal (továbbiakban OVH) hajdani, többször nevet változtató lapjában.1 A terület 20. századi „krónikásai" közül ki kell emelni Sági Jenő volt kalocsai szakaszmérnökség-vezetőt, aki nemcsak szakmai téren hagyott hátra jelentős életművet, hanem jelentős történeti kutatásokat is végzett a területen. írásai jelentős része a 20. század közepéig dolgozzák fel a terület múltját, ugyanakkor felbecsülhetetlen értékű az általa hátrahagyott fényképanyag, illetve a hozzájuk fűzött kommentárok, amelyekben a személyeket, helyszíneket beazonosítja, megnevezi. Meg kell említenem Dr. Faludi Gábor tevékenységét is, aki évtizedeken át a vízügyi főiskola oktatója volt, s számos cikkel, megemlékezéssel adózik a térség és a bajai vízügy múltjának.

A szakirodalmat egészíti ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban őrzött idevonatkozó iratanyag. A Levéltár őrzi a jogelőd szervek iratanyagának2 jelentős részét, továbbá a térségben működő korábbi társulatok iratait is, és ezektervtári anyagát is. Meg kell említeni, mivel a könyv a 20. század második felére koncentrál, nem ezek voltak az elsődleges forrásképzők. A XIX., XX. századi előzményeket bemutató fejezetben több értékes helyszínrajz is bemutatásra kerül ezektől az iratképzőktől. (2. kép)

1 Vízgazdálkodás 1960-1978.; Magyar Vízgazdálkodás 1978-1991.; Víztükör 1992-2001.

2 A Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban (továbbiakban KVL) őrzött jogelőd szervek fondjai: VI.1. Budapesti Folyammérnöki Hivatal iratai; VI. 16. Bajai Folyammérnöki Hivatal iratai, VI. 24. Zombori Folyammérnöki Hivatal iratai, VI.25.Mohácsi Folyammérnöki Hivatal iratai, VI. 10. Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal iratai; XXIV.7. Budapesti Vízgazdálkodási körzet iratai; XXIV.9.b. Budapesti Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal, Kalocsai Szakaszmérnökség iratai; XXIV.34. Bajai Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal iratai