A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 1. Dajka István (FETIVIZIG): A 2001-es beregi árvízkatasztrófa és hatása az árvízvédelem módszereinek fejlesztésére
rögzített átadási pontokon a kérdéses gyakoriság és megbízhatóságokhoz tartozó felső határfeltételi vízhozamok idősorait, majd a HEC-RAS szoftverfuttatásával meghatározták a keresett szélsőséges árvízi lefolyás burkológörbéjét is. A tudományosan megalapozott módszerrel elvégzett közös MÁSZ számítások eredményei alapján a Tisza vizsgált határszakaszára meghatározott új 1%-os mértékadó árvízszintek az akkor érvényes mértékadó magyar árvízszinteket 0,9-1,9 méterrel, az elmúlt évek ukrán fejlesztéseinél alkalmazott MÁSZ szinteket 0,3-0,5 méterrel haladják meg. Az új és a régi MÁSZ szinteket a 2. táblázat foglalja össze. Folyó Állomás Régi MÁSZ (mBf.) Új MÁSZ (mBf.) Különbség (cm) Tiszabecs vízmérce 120,96 122,74 +178 Túr-torkolat, bukó 117,32 118,89 +157 Tivadar vízmérce 114,69 116,60 +191 Szamos-torkolat 111,99 113,43 +144 Vásárosnamény vízmérce 111,83 113,08 +125 Kraszna-torkolat 111,56 112,86 +130 Tisza Lónya vízmérce 108,50 110,20 +170 Záhony vízmérce 106,17 106,84 +67 Dombrád vízmérce 102,62 103,86 +124 Tiszabercel vízmérce 100,30 101,26 +96 Lónyay főcsatorna torkolata 99,20 100,18 +98 Bodrog torkolat 98,49 99,43 +94 Tokaj közúti híd 98,49 98,50 +1 2. táblázat. A korábbi és az új MÁSZ értékek összehasonlítása Közös magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztési program A felső-tiszai árvízvédelmi rendszer magyar és ukrán elemei számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, így a határtérség árvízvédelmét csak együttesen képesek teljesíteni. A rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének összehangolását a határvízi Egyezmény és annak szabályzatai is előírják. Az új MÁSZ érvénybe lépését követően, 2013-ban fogadták el Magyarország és Ukrajna határvízi kormánymeghatalmazottjai - a nemzeti árvízvédelmi fejlesztési stratégiákkal és az EU Árvízirányelv ajánlásaival összhangban - elkészített magyar-ukrán árvízvédelmi fejlesztési programot. A közös program a közösen elfogadott MÁSZ értékek figyelembe vételével készült, a töltésfejlesztések esetében biztosítja a felborult egyenszilárdság helyreállítását, és foglalkozik az árapasztási célú víztározással is. Magyar oldalon 136 km, ukrán oldalon 165 km árvízvédelmi töltés fejlesztése szerepel a programban. Foglalkozik a nagyvízi mederben több helyen az árvízi lefolyási viszonyok javításával, a töltésekben található műtárgyak átépítésével és eseti lokális beavatkozásokkal is. Árvízi tározók építését irányozza elő a Tisza-Szamos-Túr közben, a Túr mentén, Mezővárinál, Husztnál, Tiszaújlaknál és a Borzsa mentén. A program előirányozza a 2003-ban létrehozott magyar-ukrán közös vízrajzi távmérő rendszer továbbfejlesztését, és egy új meteorológiai radar építését is. Az árvízlokalizációs tervek megújítása és összehangolása is szerepel a programban. A határvízi kormánymeghatalmazottak minden találkozójukon foglalkoznak a program megvalósulásának előrehaladásával.
