A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 1. Dajka István (FETIVIZIG): A 2001-es beregi árvízkatasztrófa és hatása az árvízvédelem módszereinek fejlesztésére
A közös távmérő rendszer a mai napig jól, és különösebb meghibásodás nélkül üzemel, amelyhez a rendszeres magyarországi pénzügyi támogatás meghatározó módon járul hozzá. Küszöbön álla távmérő rendszer további korszerűsítése az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) támogatásával elnyert pályázatból. Az ezredforduló óta vannak törekvések a vízgyűjtő romániai területén épülő távmérők a magyar-ukrán rendszerbe történő integrálására. Az infokommunikációs rendszer is jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már közvetlen beszéd- és adatátviteli összeköttetés van Ungvár és Nyíregyháza között, illetve a nyíregyházi központ és minden szakaszmérnökség, illetve minden árvízvédelmi központ között. A mikrohullámú kapcsolati végpont Szatmárnémetiben is létrejött. A felső-tiszai árvízi előrejelző és riasztórendszer Az árvíz után vizsgálták az árvízi előrejelzés módszertani fejlesztésének lehetőségeit, amelyben a fő hangsúlyt az időelőny további fokozására és a modellek stabilitásának növelésére és alkalmazhatóságára helyezték. A vízgyűjtőmodellek a csapadék és a lefolyás között teremtenek fizikailag is értelmezhető kapcsolatot. Alkalmazásuk azért előnyös, mert akár 2-3-szorosára is megnövelheti az előrejelzés időelőnyét, hiszen nem kell megvárni a felső folyószakaszokon bekövetkező vízállástetőzéseket. Ezek a modellek felhasználják a meteorológiai (csapadék) előrejelzéseket és a csapakékradar méréseket is. Hátrányuk a nagy adatigényük. Két típusa alakult ki: a koncentrált, valamint az elosztott paraméterű modellek. Mindkét modelltípus Felső-Tisza vízgyűjtőjére vonatkozó alkalmazhatóságát azonos feltételek mellett végzett teszteléssel megvizsgálták és azt találták, hogy minkettőt érdemes továbbfejleszteni. Megállapították, hogy a jobb előrejelzési eredmények elérése érdekében a Felső-Tisza egész vízgyűjtőterületén szükség van a hírközlési rendszer továbbfejlesztésére, javítani kell a hagyományos csapadékmérő és vízrajzi hálózat területi elosztását, ki kell építeni a teljes vízgyűjtőt lefedő korszerű távmérő és radarrendszert, valamint javítani kell a vízhozammérési és számítási tevékenységet. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon kidolgozott és jelenleg is alkalmazott többváltozós lineáris regressziós modell alkalmas a Tisza és mellékfolyói tetőző vízállásainak operatív előrejelzésére, viszont az időelőnyt korlátozza, hogy meg kell várni a felső szelvényeknél bekövetkező vízállástetőzést. 2001 óta az adatsorokat kibővítették, a 2. és a 3. független változók figyelembe vétele jelentősen csökkentette a hiba szórását. Ezzel a modellel a Tisza és a Szamos határszelvényére 30-40 cm, a Túr és a Kraszna szelvényeire 15-20 cm hibával lehet előrejelezni a tetőzést. 2002-2003-ban a grafikus árvízi előrejelző segédleteket felülvizsgálták, hiszen időközben kibővült a figyelembe vehető árhullámok száma, másrészt megváltoztak a medermorfológiai valamint részben a vízgyűjtő árvízhidrológiai jellemzők is. (FETIVÍZIG & Kft., 2004) Foglalkoztak hidrodinamikai modellek alkalmazásával, vagyis az árhullámok mederbeli levonulásának hidrodinamikai alapon történő szimulációjával is. A modell segítségével lehetővé válik valamely vízfolyásszakaszon az árhullám időbeli és térbeli változásának leírása, hullámtéri vízszállítás elemzése is. Ma már elterjedten alkalmazzák a HEC-RAS modellt, amely a szabadfelszínű, egydimenziós, fokozatosan változó nem-permanens vízmozgás alapegyenlete és numerikus modellje. A felső peremfeltétel vízhozam adatsor (pl. csapadék-lefolyási modell segítségével előrejelzett vízhozam), az alsó peremfeltétel viszont lehet vízhozam és vízállás adatsor, vagy vízhozam-vízállás hurokgörbe is. Az Igazgatóság 2007-ben beüzemelte a Felső-Tiszai Árvízi Előrejelző- és Riasztó központot. 2006-ban árvízi SMS riasztó rendszer kialakítása, SMS szerver üzembeállítása történt meg.
