A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 1. Dajka István (FETIVIZIG): A 2001-es beregi árvízkatasztrófa és hatása az árvízvédelem módszereinek fejlesztésére

Szoftvert készült, hogy a védelmi szervezetben fontos szerepet betöltő, kijelölt dolgozók SMS riasztást kapjanak az egyes készültségi szintek elérése esetén a vízállásokról, riasztási szint feletti csapadékmennyiségekről, valamint távmondatok érkezéséről. Az árvízvédelmi készültségi fokozatok elrendelése esetén nem csak a védelmi szervezetbe beosztott érintett dolgozók, hanem az MVB tagok és a polgármesterek is kapnak SMS értesítést.

A távérzékelés technológiai és minőségi fejlődése, a geoinformatika önálló tudományának kialakulása, a nagyteljesítményű számítógépek megjelenése és ezzel párhuzamosan a számítástudomány továbbfejlődése, de nem utolsó sorban az automata földi mérőhálózatok megjelenése egészen új távlatokat nyitott komplex hidrológiai rendszerek, folyamatok integrált szemléletű elemzésére, modellezésére, és előrejelzésére. Pályázatoknak köszönhetően egy olyan árvízi előrejelző rendszer épült ki a FETIVIZIG-en, amellyel a hagyományos módszerek mellett a legkorszerűbb csapadék-lefolyás modellezés alapján történő előrejelzés is lehetővé válik.

A FETIVIZIG-en üzembeállított DIWA integrált hidrológiai modell-rendszer a csapadék-lefolyás bonyolult folyamatának leírására való DIWAvízgyűjtőmodell és a HEC-RAS lD-s hidraulikai modell kombinációja. A DIWA egy lxl km felbontású térinformatikai adatokra épülő, döntően fizikai alapokon nyugvó, térben és paramétereiben is osztott dinamikus vízgyűjtő-hidrológiai modell, amely a vízgyűjtőt elemi cellákra (gridekre) osztva tekinti. Cellánként eltérő értékben képes figyelembe venni az alapvető vízgyűjtő-karakterisztikákat, paramétereket, fizikai állandókat és a határfeltételi adatokat. A HEC-RAS a Tisza fővízfolyás Huszt-Tokaj szakaszán kialakuló felszíngörbéket állít elő. A rendszer futtatása napi rendszerességgel történik. Az üzemeltetésével kapcsolatban a tapasztalatok kedvezőek, de további fejlesztése szükséges.

A beregi és a Palád-csécsei ártéri öblözet közös magyar-ukrán lokalizációs terve

A beregi töltésszakadást követő lokalizációs tapasztalatok egyértelműen bebizonyították, hogy az 1979-ben készült lokalizációs tervek elavultak, viszont a vízügyi ágazatnak rendelkeznie kell olyan korszerű lokalizációs tervekkel, amelyekre alapozva megtervezhető a mentés, a kitelepítés, a települések védelme és a vízvisszavezetés. Az árvíz bekövetkeztekor - az akkor éppen folyamatban lévő módszertani fejlesztések eredményeként - a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) már rendelkezésre állt egy olyan 2D modult is tartalmazó modellrendszer, amellyel a kitört víz terepen történő mozgását számítani lehetett. Az árvízkor a FETIVIZIG napi kétszer légi megfigyelést végzett, amely során a kézzel készült elöntési térképeket egy egységes térképi alapra vitték fel. Ez a térképsorozat lehetővé tette, hogy a BME és a VITUKI Rt. 2D matematikai modelljét kalibrálják, sőt azt is, hogy még az árvíz levonulása előtt szimulációs vizsgálatokat végezzenek. Ez elvezetett az elöntési folyamat tér- és időbeni alakulásának elfogadható pontosságú numerikus modellezéséhez, amely meghatározó mértékben járult hozzá a beregi öblözet új lokalizációs tervének elkészítéséhez. (Dr. Bakonyi & Dr. Józsa, 2003)

A 2001. júliusban tartott határvízi magyar-ukrán kormány-meghatalmazotti ülésszakon döntöttek a beregi ártéri öblözet közös és összehangolt magyar-ukrán lokalizációs tervének kidolgozásáról, amelyre a VIZITERV Consult Kft. kapott megbízást. A munkában a BME és több magyar és ukrán szakértő is részt vett. A mind tartalmában, mind informatikai kiszolgálásában minta értékű terv - a VITUKI Rt. által irányított szakértői csoport által kidolgozott módszertani ajánlás figyelembevételével - 2002-ben elkészült. A terv a közös magyar-ukrán árvízvédelmi öblözet 1:50 000 léptékű átnézetes helyszínrajz digitális változata és a lokalizációs vonalak geodéziai felmérése alapján elkészített 150x150 méteres rácshálójú digitális terepmodellre épült. Kidolgozták és lefuttatták a szakadási és elöntési modelleket a felvett, az ukrán szakaszra is kiterjedői szakadási zóna összesen 28 változatára, majd a modellezés eredményeire alapozva változatonként megalkották a térségi és település szintű műveleti terveket, kezelési