A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 5. Fabók László (Innovációs és Technológiai Minisztérium): A Balaton vízkészletének megőrzéséhez szükséges vízkárelhárítási célú beavatkozások
A fentiek érdekében, ahhoz, hogy a megnövelt felső szabályozási szint a vízjogi üzemeltetési engedélyben, és így a gyakorlatban állandósulhasson, a Balaton levezető rendszerének korszerűsítése szükséges, amely kezelésének egyetlen módja, a Sió vízszintszabályozó zsilip kapacitás bővítése. A nagyobb vízeresztésekből adódóan a Sió levezető rendszer is fejlesztést igényel. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a Sió vízszintszabályozó zsilip kapacitásbővítése jelenleg folyamatban van. A tó rugalmas vízszintszabályozása érdekében az új leeresztő zsilip tervezési vízszállító-kapacitása 80-100 m3/s. Ugyanakkor kézenfekvő, hogy a Sió-csatorna eredeti vízszállító kapacitásának helyreállítása nem elegendő, azon további fejlesztések szükségesek. A VIZITERV CONSULT Kft. 2015-ben koncepciótervet készített, amelyben a levezető rendszeren javasolt beavatkozásokon túl, a tározási lehetőségeket (Sió és a Nádor között két helyen, valamint a Nádor bal partján egy helyen), valamint a vízátvezetési lehetőségeket (Sió és a Nádor között) is vizsgálta. Továbbá, új lehetőségként a mélyen fekvő területek időszakos elöntésével vizes élőhely kialakításának lehetősége merült fel. Ezt követően 2017-ben elkészítette, a nagyobb vízeresztésből adódóan, a Sió-csatornán szükséges beavatkozásokra (kotrás, depóniarendezés, töltésáthelyezés) vonatkozó terveket, amelynél a 80 m3/s vízeresztésből adódó vízszállítási kapacitások kerültek figyelembevételre. A tervezés során, a szükséges beavatkozások, a 2014-ben a Sió-csatornán kialakult, rendkívüli vízmennyiséget produkáló hosszan tartó árhullám figyelembevételével kerültek meghatározásra. CÉLKITŰZÉS Mivel a jelenlegi munkahelyemen 2017. óta foglalkozom a Balatont érintő, a KEHOP keretében megvalósítani tervezett projektek megvalósíthatósági vizsgálatával, ezért úgy döntöttem, hogy jelen dolgozatban a következő programozási időszakban esetlegesen megvalósítható, a Balaton levezető rendszerét érintő vízkárelhárítási célú beavatkozási lehetőségeket vizsgálom. Ennek érdekében adatgyűjtéseim célja az volt, hogy megismerhessem az elmúlt időszakban történt vízeresztéseket, a Sió-csatornán, valamint a nagyobb mellékvízfolyásain kialakult vízállásokat, vízhozamokat. Ez alapján a Sió-csatornán, a Kapóson és Nádor-csatornán kialakuló káros víztöbbletek esetleges egymásra hatása miatt potenciális beavatkozási lehetőségeket vizsgáltam. A SIÓ LEVEZETŐ RENDSZEREN SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATI MÓDSZERTANA Ahogy már korábban említésre került, a Balatonon kialakuló károsan magas vízszintek kezelésének egyetlen alternatívája a Sió vízszintszabályozó zsilip kapacitásának bővítése, amely, a nagyobb vízeresztésekből adódóan a Sió levezető rendszer fejlesztésének szükségességét vonja maga után. A levezető rendszeren szükséges vízkárelhárítási célú beavatkozások vizsgálatához a munkahelyemen rendelkezésre álló dokumentumokat, továbbá a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) által rendelkezésemre bocsájtott terveket, valamint 10 évet (2009-2018) felölelő vízállás és vízhozam adatokat és 25 évet (1985-től) felölelő Balatonból történő vízeresztés adatait használtam fel.
