A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 5. Fabók László (Innovációs és Technológiai Minisztérium): A Balaton vízkészletének megőrzéséhez szükséges vízkárelhárítási célú beavatkozások

I. lépésként előállítottam havi bontásban a legnagyobb és átlag vízhozamokat, valamint az adott hónapban kialakult legnagyobb vízhozam időpontját a következő mérési pontokon:

Sió (Siójut);

Sió (Simontornya);

Kapos (Pincehely);

Nádor (Cece).

Az előállított táblázatok alapján évenként lehatároltam az adott évben kialakult legnagyobb vízhozamokat, valamint vizsgáltam a vízfolyásokon kialakult árhullámok egybeesését. Ezt követően a lehatárolt időszakok közül, a kialakult vízhozamok és a tartósság figyelembevételével kiválasztottam a káros víztöbbletek szempontjából a legkedvezőtlenebbet, amelynek előállítottam vízállás idősorát.

II. lépésként a középső szakaszon érvényben lévő mértékadó vízhozamot alapul véve lehatároltam a 80 m3/s árvízhozamokat meghaladó vízhozamokat.

III. lépésként elvégeztem a Sió vízszintszabályozó zsilip kapacitásbővítését követően kialakulható vízhozamok, vízállások extrapolálását.

Az elvégzett vizsgálatokat követően, a VIZITERV CONSULT Kft. által 2017-ben készített kotrási, depóniarendezési terv figyelembevételével próbáltam meghatározni a további szükséges vízkárelhárítási célú beavatkozásokat.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

A 10 éves időszakot (2009-2018) felölelő vízhozam adatok alapján előállított vízhozam átlagokat és maximumokat tartalmazó táblázatokban lehatároltam az adott mérési pontokon, az adott évében kialakult legnagyobb vízmennyiséget produkáló árhullámokat, valamint az adott évben maximálisan kialakult vízhozamokat a kialakulás időpontjának feltüntetésével.

Mérőállomások helye:

A siójuti állomás a Sió felső szakaszán (Sió 112+449 fkm szelvénye) helyezkedik el, az ott mért adatok gyakorlatilag (a csapadék- és tisztított szennyvíz bevezetéseket leszámítva) a siófoki vízeresztéseket tükrözi.

A simontornyai állomás a Kapos torkolata alatt (Sió 74+270 fkm szelvénye) helyezkedik el, az ott mért adatok a siófoki vízeresztéseket, a Sió középső szakaszán betorkolló vízfolyások és a Kapos vízhozamát tükrözi.

A pincehelyi mérőállomás a Kapos torkolattól 7,9 km-re (Kapos 7+900 fkm szelvénye) helyezkedik el.

A cecei állomás a Nádor csatorna 46+700 fkm szelvényénél, annak torkolatától (Sió 22+865 fkm szelvénye) közel azonos távolságra helyezkedik el, mint a simontornyai állomás.

A Sió felső- és középső szakaszán a Kapos torkolatig a mértékadó árvízszint a 80 m3/s vízhozamhoz tartozó felszíngörbe. Mivel a Simontornyai állomáson kialakult vízhozamok közelítőleg a Kapos torkolatánál kialakult helyzetet illusztrálják, így az állomáson mért 80 m3/s-ot meghaladó vízhozamok kialakulása esetén a Kapos torkolat felett mértékadó vízszintet meghaladó árhullámot feltételeztem. Ennek alapján, számításaim során, Simontornyánál a 80 m3/s-ot