A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái

A gátszakadás lassúbb vízszint+zagyszint emelkedés vagy kisebb terhelés esetén is bekövetkezett volna, csak egy későbbi időpontban. Az altalajban lejátszódó agyagszerkezeti átalakulások pedig olyan szerepet játszottak, ami előre hozta a gátszakadás időpontját.

A gátszakadást számos tényező, ok és ezek kedvezőtlen egyidejű összejátszása idézte elő. Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - a legfontosabbak a következőek:

• a nyírószilárdság szempontjából kedvezőtlen altalaj megléte, annak nem kellő ismerete, a gátméretezéshez, állékonysági vizsgálatokhoz, ellenőrzésekhez szükséges altalaj rétegződés és talajfizikai jellemzők hiánya;

• a talajviszonyoknak nem megfelelő gátszerkezet és alapozás;

• a tárolt zagymagassághoz viszonyított gyenge gátprofil;

• a gát alatti szivárgás, áramlási nyomás hatása;

• az üzemeltetés, az ellenőrzés, az engedélyezési eljárások, a monitoring rendszer hiányosságai;

• és a kazetta zagyszintjének a gátkoronát megközelítő megemelkedése.

Az Országgyűlés 120/2010. (XII. 7.) számú határozatával országgyűlési vizsgálóbizottságot állított fel a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárására és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozására. A vizsgálóbizottság 2010. december 21-én alakult meg. Az ötpárti vizsgálóbizottság 10 tagja 2011. október 27-re végezte el munkáját és állította össze vizsgálatának eredményéről szóló jelentését (OGy vizsgálóbizottság 2011).

A Bizottság vizsgálódása során (meghallgatások, tárgyi bizonyítékok, szakértői jelentések alapján) a katasztrófa okait az alábbiakban határozta meg:

• tervezési okok,

• engedélyezési hiányosságok,

• üzemelés problémák.

7. HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET

A Marcal vízgyűjtőjén a gátszakadást megelőző időszakban (augusztusban és szeptemberben) csapadékos időjárás volt, az ilyenkor megszokott mennyiség duplájánál is több esett mindkét hónapban. A csapadék hatására több kisebb árhullám vonult le a folyón.

Szeptember 19-től egy tartósabb árhullám alakult ki. A Torna-patak és a Marcal vízgyűjtőjén 2010. szeptember végén és október elején több heves árhullám vonult le. Az apácatornai csapadékmérő állomáson szeptember 24-én 34,5 mm csapadékot mértek. Ennek hatására a Torna-patak Karakónál 30 óra alatt csaknem 1 m-t áradt. Október elején így magasabb mederteltség, az ilyenkor szokásosnál nagyobb vízhozam volt jellemző a Marcalon. A vízgyűjtőn a felső 1 m-es talajrétegre számított telítési értékek 95% felettiek voltak, tehát a talaj telített, telítéshez közeli volt.

Október 4-én ismét csaknem 40 mm-es eső érte a Torna-patak vízgyűjtőjét, amely - rövid idővel a gátszakadást követően - heves árhullámot okozott és elősegítette a szennyezőanyaghullám gyors levonulását és tovaterjedését. Október 4-én Karakónál az említett árhullám apadó ágán érte a Marcal folyót a Torna patakon lezúduló szennyezőanyag-hullám. Ennek következtében hirtelen 40 cm-es vízszintemelkedés történt a Marcalon.

2010. október 4-december 14. között, a védekezés intenzívszokoszábon időnként még a meteorológia elemekkel is küzdeni kellett. Hőmérsékleti szempontból a december eleji -10°C körüli