A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái
hajnali hőmérséklet, majd pár napon belül a gyors melegedés (+15°C feletti maximumok) okozhattak gondot. Csapadék is nehezítette a védekezést, sokszor volt szeles az idő, a szél a lerakodott vörösiszap-port is szállította. A talaj a katasztrófa megtörténtekor is telített volt. A december közepéig terjedő időszakban az alsóbb talajrétegek (20-100 cm) nedvességtartalma lényegében nem változott, a felső 20 cm-es réteg a csapadékhullást követte, de 70% alá itt sem mentek a számított nedvességi értékek. Az átázott talaj gyakran nehezítette a munkálatokat. A vízminőségi kárelhárítási munkák szempontjából a szél is jelentős szerepet játszott. 2010. december 15-2011. november 30. között, a védekezés kárelhárítási szakaszában hőmérsékleti szempontból előfordultak néhány nap alatti jelentős hőmérséklet-változások, melyekhez nehéz volt alkalmazkodni. December 18-án volt a leghidegebb, ekkor a napi középhőmérséklet is -7°C alatt maradt, míg a nyári időszakban a kánikulai napok hátráltatták a védekezést. A legmelegebb augusztus 26-án volt, a napi középhőmérséklet 27°C felett alakult, a maximumok pedig 36°C körül. Csapadék az időszakban kevés hullott, nyáron zivataros időszakban rendkívüli mennyiségek (50 mm/nap) is előfordultak, de ezek többnyire lokálisak voltak. A szél inkább csak az időszak elején okozott gondot. 8. VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁSI FELADATOK A katasztrófával érintett Közép-dunántúli (KÖDUKÖVIZIG), Nyugat-dunántúli (NYUDUKÖVIZIG) és Észak-dunántúli (ÉDUKÖVIZIG) Környezetvédelmi es Vízügyi Igazgatóság - a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel egyeztetve - 2010. október 4-én 16:00 órától a teljes érintett területen III. fokú vízminőségvédelmi készültséget rendelt el. Ezzel egy időben a területen elkezdődtek a vízminőség mérések: mérték a víz hőmérsékletét, pH értékét és fajlagos vezetőképességét; folyamatosan rögzítették a vízállás adatokat. A védekezés során az érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kárelhárítási és kármentesítési feladata volt a Dunának, mint nemzetközi folyamnak, valamint a területükön lévő vízbázisoknak a megvédése az erősen lúgos, maró anyagtól. További feladatuk volt a saját erőforrásokkal folytatott beavatkozások mellett a védekező szervezetek közötti kommunikáció megszervezése, tevékenységük összehangolása, valamint a tájékoztatás a felettes szervek és a nyilvánosság felé. 9. A SZENNYEZÉSI HULLÁM LEVONULÁSA A szennyezési hullám levonulása igen gyors volt, mivel egybeesett a Tornán és a Marcalon levonuló, csapadékból származó heves árhullámmal. A vízminőség mérési adatok, valamint a folyamatos helyszíni figyelőszolgálattól érkezett jelentések alapján az erősen lúgos szennyeződés 7 óra alatt elérte a Marcal-Torna torkolatot Karakónál, 28 óra alatt a Szergényi közúti hídnál volt és kb. 46 óra alatt Marcaltőnél elérte az ÉDUKÖVIZIG működési területét (2. táblázat). 2. táblázat. A szennyezési hullám levonulása Folyó Szelvényszám Helyszín Időpont Eltelt idő Marcal 69+800 fkm Torna-patak torkolata 2010.10.04. 19:00 7 óra 64+815 fkm Boba vasúti híd 2010.10.04. 23:30 11 óra 30 perc 59+255 fkm Kodó-patak torkolata 2010.10.05.04:00 16 óra 51+104 fkm Mersevát közúti híd 2010.10.05. 10:50 22 óra 50 perc 49+540 fkm Cinca-patak torkolata 2010.10.05. 12:00 24 óra 44+580 fkm Szergény közúti híd 2010.10.05. 16:20 28 óra 20 perc 35+000 fkm Marcaltő 2010.10.06. de. kb.46 óra Duna 1766 fkm Komárom 2010.10.08. 12:00 kb. 96 óra
