A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái

20 - 25 m I — 2. ábra. A kolontáriX. vörösiszap-tározó északi és nyugati gátjának keresztmetszete Végül az északi és nyugati gát eltérő keresztmetszettel készült (2. ábra). Az északi gát ala­pozásának idején a műszaki szándék szerint az csak a kazettákat elválasztó gát lett volna, mert tőle északra új kazetta építését tervezték. A X. kazettába az 1:5 arányban vízzel hígított vörösiszap betöltése hidraulikus úton 1998- ban kezdődött. 1987 - 2001 között 7 szakaszban, mintegy 7400 m hosszban készült vízzáró fal a VI.-X. és a X/A. kazetták köré. A vízzáró fal és a gátláb között szivárgó árok gyűjtötte össze az átszivárgó vizeket és vezette el a nyugati gát mellett kialakított szivattyútelephez [1. ábra). A gát külső részének csapadékvizét és az átszivárgott vizet szivattyúk emelték fel a X. kazetta tetejére. Fontos megemlíteni, hogy az utólag épített vízzáró falaknak nem volt jelentős vízvisszaduz­­zasztó (pórusvíznyomás növelő) hatása. 2010 nyarán a kazetta vízszintjének emelkedésével nyilvánvalóvá vált, hogy az északi gát nyugati vége alacsonyabb, ezért mintegy 400 m hosszon rá kellett tölteni a meglévő gátra. A rátöltési vastagsága 0,3 -1,4 m volt, annak érdekében, hogy az eredetileg tervezett magassá­got elérjék. 2010. június 30. és augusztus 15. között 5 277 m3 anyagot építettek a gát tetejére, gyakorlatilag a később elmozdult gáttest szakaszán. 5.3. A terület geotechnikai jellemzése A X. kazetta helyszíne az építés előtt síkvidéki jellegű volt és mezőgazdasági művelés alatt állt. A terepszint 190,5 - 197,5 m Bf. között változott, 5-8 %o-t nyugat felé lejtett. A X. kazetta területét a Torna-patak keresztezte, így a gát építése előtt a patakot át kellett helyezni. Geotechnikai szempontból a terület altalajának felépítése nem bonyolult. A terület alapkőzete triász időszaki dolomit, amely 400-500 m mélységben található. Erre kréta korú üledék települt, ekkor keletkezett a bauxit és - az időszak vége felé - felette a barnakőszenes üledéksor. A tekto­nikai hatások igen erősek voltak, északkelet-délnyugati csapásirányú törésvonalak szabdalták fel a régiót, ekkor alakult ki az ún. devecseri árok, amelyikben a Torna-patak is halad. A felszín közelé­ben pannon rétegek vannak, ennek egyik masszívan megjelenő rétege az a kékesszürke (helyen­ként zöldesszürke) agyag, amelynek fontos szerepe volt a gátszakadás kialakulásában. Erre ne­gyedidőszaki képződmények, többnyire vékony, fiatal, völgytalpi üledék települtek. A mérnöki tevékenység szempontjából masszív rétegként, a felszíni régek feküjeként 0,4-9,4 m mélységek között jelentkező 30-50 cm-es vastagságú kékesszürke agyag azonosítható. Az agyagréteg fölött a Torna-patak hordalékából származó holocén szemcsés illetve gyengén kötött

Next

/
Thumbnails
Contents