A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái
A nemzetközi szakirodalmi adatok szerint 1960-2010 között a világon legalább 92 számottevő mértékű zagygát-szakadás következett be, összesen 25 országban. A bányászott ércek közül 17 anyag volt érintett zagygátszakadással, legtöbbször szerepel a réz (24%), az arany (14%), valamint a foszfát és a szén (13-13%). A kiömlött zagy mennyiségét tekintve a kolontári katasztrófa a jelentősebbek közé tartozik. A nagyobb zagygátak száma Magyarországon meghaladja a húszat. Ezek egy részének magassága akkora, hogy kiszorítja a völgyzárgátakat a tíz legmagasabb hazai gát listájából. A zagygátak lényegesen kisebb körültekintéssel készültek, mint a nagygátak, azonban a gátszakadás súlyosabb is lehet, hiszen nemcsak a zagy és a víz mennyisége, de a minősége is veszélyforrás (Nagy 2011a, 2011b, 2012). 5. AZ AJKAI ZAGYTÁROZÓK ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK TÖRTÉNETE Az ajkai zagytározók építésének és üzemeltetésének történetét a szakirodalmi források alapján ismertetjük (Farkas et al. 2013a, 2013b). 5.1. Az ajkai zagytározók építése Az Ajkai Timföldgyár 1942-43-ban létesült, miután a közelben bauxit- és szénlelőhelyek egyaránt voltak. A timföldet a korábban ismertetett Bayer-eljárással állították elő: a bauxitot a gyártás során golyósmalmokban, lúggal összekeverve, nedvesen megőrölték a megfelelő szemcseméretre, és a technológia által megkövetelt koncentrációjú marónátronnal (NaOH) keverték. Az eljárás során keletkezett 300 - 350 g/l szilárdanyag tartalmú vörösiszapot 100 - 150 g/l szárazanyag tartalmú iszapra hígítva híg zagyként, hidraulikus szállítással, zárt csővezetékben juttatták ki egy zagytároló kazettába (akár több kilométer távolságra). A kazettában a zagy szilárd és folyékony fázisa részben szétvált; a szilárd résszel a kazetta töltődött. A vörösiszap-zagy jelentős lúgtartalmú vizét részben visszanyomatták az üzem területére, részben pedig semlegesítés után a közeli Torna patakba vezették. Nemzetközi Talajmechanikai és Geotechnikai Szövetség (ISSMGE) azzal is elismeri, hogy külön műszaki bizottság foglalkozik a zagytározók geotechnikai problémájával. A termelés növekedése miatt 1963-tól nagyobb alapterületű és térfogatú tározó kazettákra volt szükség, amelyeket a gyártól távolabb létesítették. Az egyes kazetták határoló gátját a közeli hőerőmű salak-pernye zagyából építették, melyet szintén hidromechanizációval juttattak a gátépítés helyére. Mivel az erőművi salak-pernye hidraulikus kötő képességgel rendelke-1. ábra. A MAL Zrt. vörösiszap-kazettáinak helyszínrajza
