A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bartók Tamás - Virányi Kristóf (FETIVIZIG): A magyar-szlovák Tisza-szakasz morfológiai vizsgálata
Bartók Tamás csoportirányító - Virányi Kristóf árvízvédelmi referens Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A magyar-szlovák Tisza-szakasz morfológiai vizsgálata KIVONAT A tanulmány célja, hogy a határvízi egyezményre tekintettel minden évben felmérésre kerülő' magyar-szlovák Tisza-szakasz mérési eredményeit feldolgozza. A vizsgálat során térinformatikai eszközökkel és hidrodinamikai modell segítségével vizsgáltuk a folyó mederalakító munkáját az érintett négy kanyarulatban 2016 és 2018 között. A feldolgozott adatokból a 2017-ben levonult jeges árvíz mederalakító hatása megfigyelhető, illetve a természetes folyamatok jól detektálhatok. A vizsgálat minden évben kiegészíthető az aktuális felmérések eredményeivel, így hosszú távon megalapozza a határszakasz változásának figyelemmel kísérését. Az előállított hidrodinamikai modell a később jelentkező folyószabályozási kérdések során is hasznos alapot teremthet, így használata nem korlátozódik csak erre a tanulmányra. A folyószakasz legutóbbi nagy léptékű vizsgálatára 2004-ben került sor, amikor az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nicki kisminta kísérleti telepén elkészült a Tisza, szlovák-magyar közös szakaszának kisminta kísérleti vizsgálata. A vizsgálat eredménye megalapozta a 2005-re elkészült „Felső-Tisza-vidék árvízvédelmi fejlesztése" című projekt folyószakasz szabályozási tervének elkészülését. Meghatározásra kerültek azok a szükséges beavatkozások, amelyek kiindulási alapot szolgáltattak a már végrehajtott bontási, átépítési és építési munkáknak. 2008-ban a szabályozási tervek új felmérés alapján kerültek aktualizálásra és 2012-re a szlovák partner elkészítette a mederkotrási munkálatok tervét. Jelenleg a korábban meghatározott beavatkozások még csak részben valósultak meg, a neuralgikus pontokon szükség van további beavatkozásra. KULCSSZAVAK Folyószabályozás, folyómeder, partbiztosítás, kanyarulat, medervándorlás, határvízi együttműködés, mederfelmérés, távérzékelés, térinformatika, terepmodell, hidrodinamikai modellezés HELYSZÍN BEMUTATÁSA A Tisza folyó a Máramarosi-havasokból ered. A folyó két ága, az 1680 m magasságban eredő Fekete-Tisza és az 1600 m magasságban eredő Fehér-Tisza (Dr. Nagy 1970). A két ág Ukrajna területén, Rahó fölött egyesül és folytatja útját Románián, Szlovákián, Magyarországon keresztül, amíg végül Szerbia területén, Titelnél a Dunába torkollik. Vízgyűjtőjének 24%-a hegyvidéki, 34%-a dombvidéki és 42%-a pedig síkvidéki jellegű. Vízhozamának jelentős része a hegyvidéki területekről érkezik. így tehát a folyó 3 jellegzetes szakaszra osztható. A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza egészen a Szamos folyó torkolatáig húzódik, ahonnan a Maros beömléséig a Közép-Tisza terül el. Végül a Marostól a Dunai torkolatig pedig az Alsó-Tisza található. Útja során számos jelentősebb vízfolyás gazdagítja vízhozamát. (VÁGÁS, 1982). Európa harmadik leghosszabb folyója, vízgyűjtő területe összesen 157200 km2 (Lászlóffy 1982) A Szamos folyó torkolatáig 258 km-es utat tesz meg, mialatt a tengerszint feletti magasság 103 m-re csökken, így a felső szakasz esése 1577 m. A vízgyűjtő területe eddig a pontig 13.173 km2. A Bodrog torkolatáig a vízgyűjtő 49.083 km2-re egészül ki (FETIVIZIG 2020) A Felső-Tisza Záhony-Tokaj közötti szakaszának természetes esése a legkisebb (Lászlóffy 1982), amit jelentősen befolyásol az 1954-ben megépült Tiszalöki Vízlépcső üzemrendje, hiszen a visszaduzzasztás határa vízhozamtól függően Dombrád és Tuzsér között helyezkedik el. A természeteshez közeli esés csak a duzzasztás szüneteltetésekor fordul elő. Ezen a szakaszon a legnagyobb a meder beágyazódása, ami azt jelenti, hogy a partok átlagos magassága az ún. "0" víz felett 5-6 m.
