A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bartók Tamás - Virányi Kristóf (FETIVIZIG): A magyar-szlovák Tisza-szakasz morfológiai vizsgálata

A közös határszakasz is itt helyezkedik el, amely a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

(FETIVÍZIG) működési területét képezi (1. ábra).

Az első szabályozási kísérletek már a XVII. században kezdődtek, főként az árvizek elleni védekezés érdekében. A Tisza árvizei ellen védő nagy beavatkozások még a Vásárhelyi-féle szabályozási munkák keretében indultak meg 1846-tól (Dr. Nagy 1970). A XIX. század elején már mederátvágással is kísérleteztek, azonban ez a rendszer egészét megváltoztatta, így sikertelenségre volt ítélve. A két világháború között tervszerűbben épített műveknek egy része még fellelhető, de jelentős részük a mederváltozások miatt, vagy a karbantartások elmaradása következtében teljesen beiszapolódott vagy elpusztult. Ebben az időszakban jellemzően csak fenntartási munkák folytak. A folyószabályozási munkák az 1960-as évek elején vettek nagyobb lendületet. A szabályozási művek helyreállítását és a rögzítetlen kanyarok bevédését kellett elvégezni, de ezek mellett a fejlesztések is folytatódtak. A vízlépcsők építésével megkezdődött a folyószabályozás legmagasabb fokát biztosító folyócsatornázás is (Kovács 1978). A határvízi együttműködés keretén belül a magyar - szlovák szakaszon minden évben rendszeres felülvizsgálatra kerül sor a folyó 625,85 - 620,80 fkm szelvénye között. Az 5 km hosszú közös Tisza-szakaszon két magyar (győröcskei, tiszabezdédi) és két szlovák oldali (kistárkányi, mihályvári) partbiztosítás található, amelyeket a 2. ábra szemléltet.