A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Dr. Antal Örs (OVF): A balatoni vízminőségi kárelhárítás keretében végzett mederkotrási munkálatok és a további szükséges feladatok

elhelyezésére egy kb. 23 millió m3 iszap tárolására alkalmas, kör alakú zagyteret létesítettek (összehasonlításképpen a Balatongyöröki zagytér teljes kapacitása 660 000 m3). (Veszprém Megyei Kormányhivatal, 2021) A komplex rendszer részeként a szigeten a mederiszap feldolgozására alkalmas üzemeket is létesítettek, amelyek alkalmasak a szennyezőanyagok kiválasztására a mederanyagból. Az ily módon megtisztított homokot száraz keverékek formájában felhasználják más építési munkák során, a szintén kiválasztott tőzeges mederanyagot egy közeli mocsárvidék védelmére irányuló építkezés során használják fel, a maradék iszapot pedig deponálják és szikkasztják. A tisztított iszap tározása során a szivárgás megakadályozása érdekében a zagyteret vízzáró agyagréteggel, a tározó töltést pedig fólia terítéssel látták el. Az adott tározó kazetta telítődése esetén a tározót agyag és homokréteggel lezárják, illetve természetvédelmi, illetve rekreációs terület részeként tájba illesztik.

A mederkotrási beavatkozás eredményeként két év leforgása alatt mintegy 6 millió m3 mederiszapot termeltek ki, a vízminőség-védelmi célok, valamint a kitermelt zagy felhasználására irányuló törekvések hatékonynak bizonyultak. (Durham Geo Slope, 2020)

A kotrási technológia tekintetében a Ketelmeer tónál nagy szívóteljesítményű vágófejes hidromechanizációs kotrókkal történő mélyégi rétegkotrást alkalmaztak 0,2 m-től egészen 1,6 méter iszapmélységig. Az alkalmazott úszó munkagépek közül (5. ábra) az Auger HAM 291 típusú kotró maximális teljesítménye 700 m3/h, a kisebb De Vecht kotró pedig maximum 400 m3/h teljesítménnyel üzemel.

5. ábra: A Ketelmeer tó kotrásánál alkalmazott kotró hajók (balra: Auger HAM 291, jobbra:

De Vecht)

Forrás: Polite Laboyrie: Thin-layer sediment dredging in the Netherlands, Balaton Fejlesztési Tanács előadás online szeminárium, 2021. március 16.

Szintén nemzetközileg ismert példaként említhető Japán második legnagyobb tava, a Kasumigaura-tó, ahol az eutrofizáció jelentős vízminőségi problémákat idéz elő. A tó átlagos mélysége - a Balatonhoz hasonlóan - kb. 3-4 méter, korábban a Csendes-óceánnal lévő közvetlen kapcsolat miatt, sós vizű lagúnaként volt jellemezhető. Az óceánnal való kapcsolatot végül mesterséges beavatkozásokkal (zsilipes műtárgyakkal) megszüntették, amik egyben az apály-dagály jelenségből eredő vízszint ingadozásoknak is gátat szabtak. A tó kémiai és áramlási paramétereinek átalakulásával egyben vízminőségi problémák is fokozatosan jelentkeztek, ami intézkedéseket tett szükségessé arra való tekintettel is, hogy a tó biztosítja részben Tokió és vonzáskörzetének vízellátását. A vízminőségi romlást, illetve az eutrofizációs folyamatok felerősödését kiváltó fő jelenségként a kutatók a tó vízének és az üledék közötti