A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Dr. Antal Örs (OVF): A balatoni vízminőségi kárelhárítás keretében végzett mederkotrási munkálatok és a további szükséges feladatok
a mederben különböző fémhulladékok, eldobált tárgyak (pl. láncok, háztartási eszközök, roncsok, hajókról és csónakokból eldobott tárgyak és berendezések) a kotrófej folyamatos meghibásodását és mechanikai sérülését idézhetik elő. Célszerű lehet az iszapcsapdák mederakadályainak előzetes műszeres lokalizálása és eltávolítása, több kotró együttes alkalmazása esetén a vízfelületen elhelyezkedett csővezetékek, ha keresztezik egymást, jelentősen korlátozhatják a kotrók mozgását, manőverező képességét, valamint a munkaterület, illetve a kikötőhely megközelítését, a csővezetéken célszerű kialakítani egy könnyen hozzáférhető, folyamatos mintavételi lehetőséget (pl. csapot), a kotrás eredményességének kiértékeléséhez, illetve a vállalkozási munka elszámolásához szükséges meder elő- és utófelmérések elvégzéséhez célszerű egyező rendszerű, típusú és technológiájú geodéziai eszközöket alkalmazni, amelyek a lehető legnagyobb pontossággal teszik lehetővé a későbbi összehasonlítást, illetve az eltávolított mederanyag mennyiségének meghatározását, célszerű továbbá a kotrási munkák alatt közbenső méréseket végezni a kúszóiszap, illetve az esetleges visszatöltődés mértékének vizsgálatához. AZ ALKALMAZOTT KOTRÁSI MÓDSZEREK A 2020. évi balatoni vízminőségi kárelhárítás keretében alkalmazott kotrási módszerek a következőkben kerülnek részletesen kifejtésre: Sekély tavak esetén általánosan alkalmazott módszerként említhető a lepelkotrás, amely a magas biológiailag hozzáférhető foszfort tartalmazó üledék csökkentésére, az iszap felszíni vékonyrétegének (kb. 10-20 cm rétegvastagságban) eltávolítására irányuló módszer. A lepelkotrással történő kitermelés hidromechanizációs technológiával végezhető. Ezen eljárás során egy adott terület üledékfelszín rétegének ismétlődő kotrására kerülhet sor, vagy más területeken folytatódik a kotrási munka. Előbbi megoldást abban az esetben célszerű alkalmazni, ha az üledékréteg az áramlási viszonyok okán is gyorsabban visszatöltődik. Az iszapcsapdás módszer alapelve, hogy kotrással mély gödröt hoznak létre a mederben, ami idővel a magas foszfortartalmú, felszíni kúszó üledékkel visszatöltődik, így az iszapcsapda időszakos kotrásával (ürítésével) az összegyülemlett üledékből az aktív foszfor kisebb mértékben jut a vízbe, mint a felszíni rétegből, másrést nagyobb koncentráltság mellett távolítható el a kotrások során. Mindezekre figyelemmel az iszapcsapdákat a tápanyag forrásterületeken célszerű létesíteni. Ilyen iszapcsapdaként működő kotrási gödröt hoztak létre az 1970-es években a Balaton balatongyöröki térségét érintő területén is, amelyet a 2020. évi mederkotrási munkálatok során is mintegy 80-100 cm mélységben történő mélykotrással részben ürítettek, a közelben kialakított balatongyöröki zagytérbe elhelyezve a kitermelt iszapot szikkasztásra. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS - JÓ GYAKORLATOK MEDERKOTRÁSRA A korszerű mederkotrási technológiák, illetve munkálatok nemzetközi tárgyalása esetén egyik kiemelkedő példaként említhető a hollandiai IJssel folyó torkolatánál lévő Ketelmeer tó vízminőség-védelmi, illetve ökológiai célú kotrása. A tó és vízrendszerének terhelését nagyban meghatározzák a Rajna és az Ijssel folyók mentén elhelyezkedő gyárakból, illetve ipari létesítményekből eredő szennyezések, amiből kifolyólag az évtizedek során vastag szennyezett üledékréteg eltávolítása vált szükségessé egy rendkívüli volumenű, komplex beavatkozás keretében. A kikotort, szennyezett üledéket tartalmazó mederanyag
