A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Dr. Antal Örs (OVF): A balatoni vízminőségi kárelhárítás keretében végzett mederkotrási munkálatok és a további szükséges feladatok
A mechanikus megoldással szemben a hidromechanizációs eljárás a mederfenékre helyezett vágó- és szívófej alkalmazásával történik, a kitermelt iszap nagy teljesítményű szivattyú által zárt csőrendszeren keresztül a víz, mint közvetítő közeg által kerül elszállításra - a szivattyú kapacitástól függően - akár több kilométer távolságra, általában a kitermelt zagy tárolására kijelölt zagytározókba. A hidromechanizációs úszó kotrók a víz felszínén úszó, tartó pontonokkal vezetett csővezetékhez flexibilisen csatlakozik, a különböző csőelemek is a vízen rugalmas csatlakozásokkal rendelkeznek a szárazföldön vezetett csővezetékhez való csatlakozásig. (VIZITERV Environ Kft., 2020) A hidromechanizációs kotrás hatótávolságát döntően meghatározza az úszó munkagépbe telepített szivattyú mérete, illetve teljesítménye, a zagytértől való nagyobb távolságokra történő területeken való munkavégzéshez, valamint nagyobb kiterjedésű munkaterületen való alkalmazásához nyomásfokozó berendezések használata („közbeiktatása") válhat szükségessé, a kotró szivattyú teljesítményétől is függően. A Balatonon is alkalmazott szívó-nyomó, hidromechanizációs technológia további előnyei között említhetőek az alábbiak: magas hatásfok: a vedersoros, vagy markolós módszerrel ellentétben nincs visszafolyás, költséghatékony, nagyobb pontosságú, gyorsan végezhető eljárás, a kitermelt zagy elszállítása nem igényel közvetítő létesítményeket (pl. uszályt, elevátort, szállítójárműveket stb.) a kotrók általában jól manőverezhetőek és a marófej állításán keresztül a víz zavarossá tétele minimalizálható. A hátrányok között a legfontosabb megemlíteni, hogy a kotrási munkaterület, illetve a kotrók használata a zagyterek elhelyezkedéséhez és befogadóképességéhez kötött. (VIZITERV Environ Kft., 2020) A Balatonon 2020-ban hidromechanizációs1 technológiával végzett mederkotrási munkálatok során a fentiek mellett további fontos tapasztalatként említhetőek meg az alábbiak: a munkálatok során jelentős akadályozó tényező a szél keltette hullámzás, a tapasztaltak alapján - az úszó munkagép műszaki adottságaitól és méretétől is függően - a Beaufort-skála szerinti 3. fokozatot meghaladó szélerősség esetén (kb. 20 km/h-nál nagyobb szélsebesség) a 0,5 méter körüli hullámmagasságnál a kotrók biztonságosan már nem tudtak munkát végezni, a kotró hajók letalpaló szerkezettel való használata, vagy a cölöpökkel történő mederfenékhez rögzítés a kotrási munka pontosságát és hatékonyságát nagyban növelheti, továbbá biztonságosabb munkavégzést tesz lehetővé a szél keltette hullámzásban, a hajók part közeli (vagy kikötőben történő), hullámzástól védett kikötésének lehetőségét biztosítani kell, a nyílt vízi lekötés a gyakran nem előrejelezhető mértékű, szélsőséges időjárási körülmények miatt rendkívül kockázatos lehet (szolgálati kikötő építésének szükségessége), 1 A 202. évi vízminőségi kárelhárítás során alkalmazott 4 úszó munkagép közül 3 hidromechanizációs kotró volt, a kitermelt iszap mintegy 98 %-ának kotrását ezen eszközök végezték el. A Balatoni Hajózási Zrt. által működtetett „Góliát" kotró elsősorban strandok és kikötők lepelkotrására alkalmas, helyi víztelenítési technológiát alkalmazva.
