A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 19. Rohr Katalin (KDTVIZIG): Árvízvédelmi töltésekben keletkező vadkárok problémája, helyreállítási és megelőzési javaslata
Az érintett árvízvédelmi szakasz mentén a Gemenc Zrt. által kiépített vadkerítés húzódik. A vadkerítés az árvízvédelmi töltés mentett oldalán található, átlagosan a töltés lábtól számított 10 m-es védősávon kívül, illetve annak határán, így az árvízvédelmi töltések a Gemenci erdő vadállományának szabadon használható élettere. A mentett oldalon lévő vadkerítés a Gemenc Zrt. tulajdonában van, fenntartását ők végzik. A kerítés 2,0 m magas dróthálós kerítés, mely megakadályozza a vadállománynak a Gemenc Zrt. területén kívülre való jutását, a környező mezőgazdasági területeken való károkozást, és a vadállomány védelmét is szolgálja. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a 2016-os évig főképp a Duna jobb parti töltés Keselyűs és Pörböly közötti szakaszán voltak a vaddisznók túrásából származó károk. A túrások főképp ezen a szakaszon az árvízvédelmi töltés mentett és vízoldali töltéslábban és mentett oldali sávban voltak tapasztalhatók. Helyenként ezek a károkozások igen nagy felületen jelentkeztek, azonban csak felületi károk voltak, melyek első sorban a gyeptakaró állapotát rongálták. A töltés ezen szakaszának nagy része kaszálóbérletként értékesített terület. Néhány esetben a károk azonban olyan nagyságrendűek, amelyek már jelentősen csökkentik a fűszéna értékesíthetőségét, valamint a mélységük és több négyzetméteres kiterjedésük miatt a mentett oldali védősáv védekezésre alkalmas állapotát is veszélyeztetik. A probléma megoldására a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megállapodást kötött a Gemenc Zrt.-vei, mely megállapodás értelmében, a KDTVIZIG igényjelzése alapján az erdészet megadott határidőre a vadkárral érintett töltésszakaszok érintett részein helyreállítást végez szükség esetén. A gyakorlatban is jól működő egyezmény szerint a helyreállítás a legtöbb esetben gépi fogasolással történt. Nagyobb felület és mélység esetén tárcsázással állították ill. állítják helyre a károsodott területet. Ezen megoldások a korábbi években jelentkező kisebb károsodások helyre állításához alkalmasak és elfogadhatók voltak. 4.2. Az utóbbi évek jelentősebb károsodásai 2017-től azonban a korábbi években megfigyelt károktól jelentősebb méretű vaddisznótúrásokat lehetett tapasztalni. További problémaként jelentkezett, hogy míg a korábbi években jellemzően a töltések védősávját érintették a károsodások, már a töltéstesten is megjelentek. Míg korábban nagyobb számban csak a Duna jobb parti töltését érintően jelentkeztek a túrások, jelentősebb, nagyobb problémát jelentő túrások a 2018-2019 évektől a Sió jobb parti töltése mentén is már tapasztalhatók voltak. A helyenként 20-30 cm mélységű vaddisznótúrások esetében már az említett fogasolásos, tárcsázásos helyreállítás nem elegendő, földanyag pótlásos komolyabb gépi földmunkát kell alkalmazni. 2019 évben a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya által a 04.01. árvízvédelmi szakasz hatósági bejárása során jegyzőkönyvben került rögzítésre és megállapításra, hogy a Sió jp. 1+800-9+500 tkm szelvények között több helyen a töltéstest mentett oldali rézsűjén és a töltés koronán jelentős vadkár tapasztalható, melyek nagymértében rongálják a töltés állapotát és jelentős mértékben csökkentik az érintett szakaszon az árvízvédelmi töltés védképességét, valamint ellehetetlenítik a fenntartási feladatok elvégzését. 4.3. A KDTVIZIG és Gemenc Zrt. egyeztetései A vad által okozott károkról elsősorban a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény V. fejezete rendelkezik. A vad által okozott kárt (vadkárt) a 75. § (1) bekezdése alapján a vadászatra jogosult, az e törvényben foglaltak alapján köteles a károsultnak megtéríteni.
