A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 19. Rohr Katalin (KDTVIZIG): Árvízvédelmi töltésekben keletkező vadkárok problémája, helyreállítási és megelőzési javaslata
(2) bekezdés alapján vadkárnak minősül a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott kár tíz százalékot meghaladó része. (3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli. (5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett. A vadászható állat által okozott károkért a 75/A. § (1) bekezdése szerint vadászatra jogosult a Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályok alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 82. § (2) bekezdése alapján a Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A fentiek alapján gyepfelületben keletkezett túráskár nem minősül vadkárnak, itt is, mint a vad által másnak a mezőgazdaságon kívül okozott kár esetében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak, elsősorban a felek közötti egyeztetés a kármegelőzés és a helyreállítás érdekében. Az elmúlt években jelentkező jelentősebb mértékű probléma megoldására már nem elegendő és elfogadható megoldás a munkagéppel történő fogasolással, tárcsázással történő helyreállítás, így a probléma ismétlődő jelentkezését követően, a KDTVIZIG egyeztetést kezdeményezett a Gemenc Zrt.-vel, a megfelelő megoldási lehetőség megtalálása, és a helyreállítás költségeinek viselőjével kapcsolatban. A két érintett fél közötti egyeztetésen szóba került megoldási lehetőségek: a. vaddisznó állomány számának visszaszorításának kérdése, vadkárelhárító vadászat b. elterelő etetés folytatása lehetőleg fehérjedús takarmánnyal c. másodlagos vadterelő kerítés kiépítése, átépítése a szükséges helyeken A megoldási lehetőségeken kívül további felmerült szükséges feladatok: d. károkozással érintett területek okának felderítése e. helyreállítási technológia meghatározása 5. KÁROKOZÁS HELYE, OKAI AZ ELMÚLT ÉVEKBEN 5.1. Gemenc, mint élettér A Duna menti Bogyiszlótól Bátáig húzódó Gemenc Európa egyik legnagyobb kiterjedésű hullámtéri területe. Az élőhely varázsát az ártéri erdőkben megbúvó megannyi ősmeder, a táj megkapó szépsége, az élővilág biológiai sokfélesége és korunk harmonizációs törekvése (a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás, az ökológiai szempontú folyógazdálkodás, illetve a közjóléti célok összhangja) adja azokat az értékek, amelyek Magyarország e táját igazi hungaricummá teszik. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. egyike a legnagyobb vadászterületet kezelő állami tulajdonú társaságoknak Magyarországon. Az összesen 52,7 ezer hektáros vadászterület
