A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Dr. Antal Örs (OVF): A balatoni vízminőségi kárelhárítás keretében végzett mederkotrási munkálatok és a további szükséges feladatok

A trend a következő évben, 2020-ban is folytatódott, a nyári időszak magas légköri és vízhőmérséklete kedvezett az algaszaporulat gyors növekedésének, így július közepére a vízvirágzás - vagyis a plankton szervezetek tömeges szaporodásának - jelensége lokálisan ismét jelentős mértékben tapasztalható volt a Balatonban.

A vízminőségi kockázatok tárgyalásának egyik fontos aspektusa, hogy Földünk legidősebb organikus szervezetei közt említhető cianobaktérium, vagy fonalas kékalga, amelyek édesvízi közegben, sejtosztódással szaporodnak és a fenti diagramon igazoltak szerint is, tartós hőmérséklet mellett vízvirágzást okoznak. A cianobaktériumok biológiai reprodukciójában meghatározó a biológiailag hozzáférhető szerves tápanyag, különösen a foszfor és a nitrogén. A tapasztalt kékalga tömegszaporulatok jelenségének hatására a XX. századi kutatások kimutatták továbbá, hogy a toxikus cianobaktérium törzsek az emberi szervezetre is káros egészségügyi hatással lehetnek. (Bács, 2007)

A 2020. évi, nyári derekán mért partközeli éstóközepi a-klorofill koncentráció ismét rendkívül magas, hipertróf tartományban mérhető értékeket mutatott a Balaton nyugati medencéjében, amihez nagyban hozzájárult a tartósan magas hőmérséklet, csapadékhiány, valamint a Balaton üledékének magas tápanyagtartalma is, amit az egy évvel (2019) korábbi mérések bizonyítottan alátámasztottak.

Mindezek figyelembevételével, a 2020. júliusi vízvirágzás következményeként a vízügyi szervek 2020. július 16-ától III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el a Balatonon.

A Balaton magas trofitásához közvetlenül hozzájárultak az alábbi tényezők:

1. külső terhelések:

> a befolyókon érkező magas szerves anyag tartalom (foszfor, nitrogén),

> a befolyók diffúz terhelései (műtrágyázás, halastavak),

> a befolyók pontszerű terhelései (tisztított és szikkasztott szennyvíz bevezetések);

2. belső terhelések

> üledékének magas tápanyagtartalma,

> halgazdálkodás foszfor mérlege;

3. egyéb terhelések

> az algák tömegszaporodását elősegítő tartósan jó fényviszonyok (pl. napsütéses órák száma),

> magas hőmérsékleti viszonyok,

> magas lebegőanyag tartalom (növeli a vízhőmérsékletet és csökkenti a víz oldott oxigén koncentrációját),

> alacsony csapadékátlagok (a tó tápanyag és szennyezőanyag koncentrációja így magasabb).

A horgászat során használt etetőanyagok összetételével és mennyiségével összefüggő tápanyagterhelés mértékére a tudományos eredmények egyelőre nem adtak egyértelmű választ. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 2021. év májusában leadott kutatási jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy a halgazdálkodás, horgászat irányából érkező tápanyagterhelés nem befolyásolja érdemben a Balaton vízminőségi viszonyait, illetve nem játszott közre a 2019. évi algavirágzás kialakulásában. A tanulmány ugyanakkor az etetőanyag felhasználás kisebb méretű