A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 2. Dr. Antal Örs (OVF): A balatoni vízminőségi kárelhárítás keretében végzett mederkotrási munkálatok és a további szükséges feladatok

korlátozásával lehetőséget lát arra, hogy a vízminőségi paraméterek némileg javulhassanak a horgászat turisztikai vonzerejének és eredményességének megtartása mellett. (BHNp Zrt., BLK, 2021) A megállapításokkal szemben azonban szakmai vitát váltott ki azon megállapítás, miszerint a horgászatból származó, évi mintegy 8 millió tonna foszfor terhelés (a kifogott halállományt is figyelembe véve a tanulmány évi kb. nettó 5 millió tonnára kalkulálja) nem jelent számottevő mennyiséget a tó teljes évi foszforterheléséhez mérve. Utóbbi csak a Zala által a Balatonba szállított foszfor mérésén alapszik, ami a diffúz terhelésekből eredően a becsült érték többszöröse lehet az időjárás függvényében is (Istvánovics, 2021). Mindez arra enged következtetni, hogy a halgazdálkodáshoz kötethető foszformérleget nem lehet analóg módon számolni a Zalán mért éves adatokból, illetve a befolyókon keresztül a halastavakból származó további külső terhelések is jelentkeznek a horgászattal összefüggésben.

2020. ÉVI MEDERKOTRÁSI MUNKÁLATOK

A fentiekben tisztázott okokra visszavezethetően, az egészségügyi és ökológiai havária helyzet megelőzése érdekében - azonnali beavatkozásként - a vízügyi ágazat 17 év elteltével ismét vízminőség-védelmi célú mederkotrásokat végzett a Balatonon. A 2020. július közepén kezdődött és - mintegy 3 hónapon keresztül - egészen 2020. október 12-ig folytatott kotrás a Balaton nyugati medencéjét érintően a magas biológiailag hozzáférhető foszfor tartalmú üledékréteg mechanikai úton történő eltávolítására irányult. Az eltelt mintegy két évtized a kotráshoz szükséges infrastruktúra terén olyan állapotokat idézett elő, hogy a beavatkozások előkészítésének feladatai rendkívüli komplexitást hordoztak magukban, a tervezési feladatoktól a beerdősült zagyterek fogadóképes állapotba hozásán keresztül a vízi munkagépek vállalkozás útján történő igénybevételéig.

A tervezési folyamatok az alábbi főbb elemekre támaszkodtak:

iszaptérképezés: az iszap mennyiségi és minőségi összetételének vizsgálata, az akkumuláció mértékének meghatározása,

légi térképezés (ortofotók, LIDAR felmérés), a Balaton korábbi meder és iszapvastagság méréseinek felhasználása,

üledék mintavételezés és vizsgálatok, amelyek alapján jellemezhetőek mind a területi, mind a mélység szerinti eltérések, illetve jellemzők (pl. szárazanyag-tartalom, szervesanyag tartalom, nitrogén, foszfor, mikroszennyezők stb.), 2020-ban további 68 helyszínen történt iszap mintavételezés 30 cm rétegvastagságig, és áramlástani és hullámzási modellvizsgálatok az egyes tervezett lepel- és mélykotrási területek hatékonyságának értékelésére. (VIZITERV Environ Kft., 2021)

A tóközepi és partközeli mintavételek alapján mért átlagos foszforkoncentrációkat az alábbi ábra szemlélteti (3. ábra). A térképen látható, hogy a legmagasabb koncentrációk a nyugati medence északi részén, Vonyarcvashegy és Balatongyörök térségében voltak mérhetőek, helyenként 200 pg/l felett, ami többszöröse az OECD által javasolt határértéknek. Az a-klorofill koncentráció szintén nagyon magas szinten volt mérhető a déli parton, Balatonmáriafürdő és Balatoniényves partközei részein.