A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei

Az előírás ugyanis az is, hogy a vezetékek fölötti földtakarásnak, vagy légvezeték magasságnak (oszlop) meg kell felelnie a MÁSZ + magassági biztonságon túl még az adott vezetékre előírt mértéknek is. Ez egy-egy esetben akár 2,0 m-es töltés földmű emelést is jelenthet, mely emelést a speciális szabályok miatt (20,0 cm-es lépcsőzés, rétegenkénti tömörítés, annak földmunka igénye, mely akár több 10 m-es hosszban is szükséges a megfelelő lejtés viszonyok kialakítása érdekében) az érintettek nem vállalják be. Oszlopok esetében sem elegendő a 6,0 m-es magasságú, sok esetben 10,0-15,0 m-eset kell alkalmazni, a vezeték belógás miatt.

A helyzet megítélése kettős. Igazgatóságunk úgymond nem bánja, hogy a töltések testébe nem kerülnek potenciális veszélyforrást jelentő keresztezések. Ugyanakkor a közműkezelőknek ez a technológia adott esetben jelentős többlet költséget jelenthet, hiszen egészen más tervezési és kivitelezési előírásoknak kell megfelelniük.

Ezen fajta vezetékfektetésnek a kezelők általi megítélése nem igazánn ismert. Még az is elképzelhető, hogy nekik is jóval kedvezőbb a töltések és meder alatti átfúrás, mint a töltéskeresztezések speciális szabályainak való megfelelés (töltésalak, mederalak követése adott mélységben), melynek érdekében a vezetékeket számos törésponttal, potenciális hibaforrások beépítésével kell fektetni. A nyomvonal pontos nyilvántartása is egyszerűbb az átfúrások esetében.

A (147/2010) 1. sz. melléklet:

4.3.3. Árvízvédelmi töltések testében, vagy a töltés lábvonalától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított 10 m-es védősávon belül a töltéssel párhuzamosan kábelt fektetni, vagy e sáv felett légvezetéket vezetni tilos.

Az árvízvédelmi töltések általában rendelkeznek a töltéslábtól számított 10,0 m-es előtérrel, ami azt jelenti, hogy ez a sáv állami tulajdonban és VÍZIG vagyonkezelésben van. Mivel fenti jogszabályhelynek való megfelelés érdekében - vagyis a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe kell venni a párhuzamos vezeték fektetés során, ami tekintettel a magasság emelésre vízszintes növekedést is jelent, mely terület igénnyel jár - már nem elegendő az állami tulajdonú területsáv, igya földkábelek, légvezetékek új nyomvonalát magán ingatlanokra kell tervezni.

A helyzet megítélése ebben az esetben is kettős. Igazgatóságunknak ez az állapot tökéletesen megfelelő, mert a kábelek nem kerülnek a kezelésben lévő ingatlanra, adott esetben saját beruházás, pld. szivárgó csatorna építése tervezésekor nem kell adottságként, befolyásoló tényezőként számolni velük. Ugyanakkor a közműkezelők, a tervezők számára ez jelentős többletköltséget és ügyintézést jelent, hiszem az Állam helyett adott esetben több tucat magántulajdonossal kell egyezkedniük, speciális szabályokat kell figyelembe venniük.

Gyula Városában például napjainkban történik a külterületek SZIP-tel való elérésének a tervezése, mely során érintett a Fehér,- és a Fekete-Körös árvízvédelmi töltése is.

A jogszabályhelynek való megfelelés érdekében a Fehér-Körös jobb oldalán magán ingatlanokra került megtervezésre a kábel (5. ábra a kezelői hozzájáruláshoz benyújtott helyszínrajz), míg a Fekete-Körös egy szakaszán ellehetetlenült a kábel elhelyezése, így a Városerdei nyaralók SZIP-vel való ellátása.