A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei
Az árvízvédelmi rendszer fejlődésével párhuzamosan - a töltésezés hatására - az azonos vízhozamhoz tartozó árvizek egyre magasabb szinten vonultak le, ezért az új levonulási szinteknek megfelelően újra meg újra módosították a mértékadó árvízszinteket is. A19. század végére a nagy ármentesítési munkák lényegében befejeződtek, kiépült a jelenlegi árvízvédelmi töltésrendszer alapja. Ezt követően azonban ismételten jelentkeztek a korábbiaknál is nagyobb árvizek, amelyek elleni védelem igénye valamint az árterületek gazdasági értékének növekedése indokolta a töltések méretének növelését, a töltésrendszer fejlesztését. Változatlan maradt viszont az a koncepció, hogy a mértékadó árvízszintként az észlelt legnagyobb jégmentes árhullámok tetőző szintjeinek burkoló görbéjét kell elfogadni. Ehhez igyekeztek kiépíteni, erősíteni a védműveket. Az árvizek tetőző vízszintjének növekedése a mértékadó árvízszintek újabb és újabb módosítását tette szükségessé." A MÁSZ 1976-ban történt módosításának miért-jére az OVH által kiadott részletes műszaki tanulmány bevezetőjében Bencsik Béla főosztályvezető adott magyarázatot: „Árvízvédelmi rendszerünk kiépítettségének egységes értékelése, a fejlesztés szükségességének megítélése és végrehajtása szempontjából elengedhetetlen a mértékadó árvizek megbízható meghatározása. Ennek tudatában indult (...) az a széleskörű hidrológiai, hidrometeorológiai és közgazdasági vizsgálat, melynek célja - a mértékadó árvízszintek 1964-ben végrehajtott helyesbítése óta eltelt időszak alatt bekövetkezett hidrológiai események figyelembevételével és a rendelkezésre álló valamennyi adat újbóli értékelésével - az új mértékadó árvízi előírások megállapítása volt. A vizsgálat lényegesen eltért az eddigi gyakorlattól, mivel a feladat nem csupán az új mértékadó árvízszint meghatározása volt, hanem az is, hogy az új előírás foglalja magában a mértékadó árvíz tartósságát is. Az új mértékadó előírás szerint tehát: a mértékadó árvíz azt az árvízszintet, illetőleg azt az árvízi terhelést (adott szint feletti tartósságot) jelenti, amelynek elviselésére az árvízvédelmi műveket méretezni kell." Az 1976-ban elfogadott mértékadó előírásokról akkor a szakemberek azt becsülték, hogy azok - kisebb korrekcióktól eltekintve - előreláthatólag az ezredfordulóig érvényben tarthatóak. Az elmúlt két évtizedben négyszer változott a folyók mértékadó árvízszintjéről szóló rendelet, sorrendben: • 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelet, • 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet, • 16/2013. (111.12.) VM rendelet, valamint • a jelenleg hatályos 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet. A MÁSZ szintje módosításainak világos indokát az OVF főigazgatójának egyik konferencia előadásában találjuk (Láng, 2019). Ennek lényege, hogy a megjelenő szélsőségek miatt a további finanszírozhatóság kérdéses valamint a kiépítések ellenére hamis a társadalom biztonságérzete, hiszen az árvízszintek folyamatosan emelkednek. „A korábbi évek módszertana a tetőző árhullámok vízállásaiból készített statisztika alapján határozta meg a MÁSZ-szinteket, a legutóbbi (2013-2014 évi) felülvizsgálat változtatott ezen „A magyarországi folyók ármentesítésének kezdetétől az árvízvédelmi töltések magasságát az előfordult legnagyobb árvizek tetőző szintjeihez viszonyítva határozták meg.
