A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei
a szakmailag megalapozottabb adatok előállítása érdekében. A legfontosabb érv a módszertan váltása mellett az volt, hogy a vízállás-statisztika nem veszi kellően figyelembe a folyón levonuló árhullámok fizikai jellegét és a folyómeder változásának vízszintre gyakorolt hatását. Éppen ezért a vízállás-statisztika alkalmazása helyett a vízhozam-statisztika alapulvételével a jelen állapot mederviszonyaival számolva szakmailag megalapozottabb mértékadó árvízszintet lehetett meghatározni. Az új MÁSZ-értékek számítása ennek szellemében megtörtént és alkalmazását 2015-től jogszabály írja elő." (Szlávik, xxxx) „A vizsgálatok és elemzések során kihasználták a számítástechnika fejlődése által nyújtott nagytömegű adatrendszerek gyors feldolgozhatóságának a lehetőségét is. A munkát ezúttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke végezte el. A mértékadó árvízszint fogalma nem változott, azonban a meghatározás módszere az igen. A számítástechnikai módszerek és kapacitások fejlődését kihasználva itt már nem a vízállásokat, hanem a vízhozamokat tekintették valószínűségi változónak. A Mértékadó árvízszint új definíciója: MÁSZ= az évi 1%-os valószínűségű vízhozamhoz tartozó árvízszint. Az árvízszinteket a folyók hidrodinamikai (a továbbiak: HD) modellezésével határozták meg, amelyhez esetenként 10.000 évnyi 6 óránkénti vízhozam idősorokat generáltak. Ezzel a megoldással az átlagosan száz évre visszatekintő észlelési időszak helyett annak százszorosából készítettek statisztikát. A Mértékadó árvízszintek végső, legmegbízhatóbb értékeit a HD modellezéssel meghatározott hossz-szelvényekhez igazodóan választották ki. A (74/2014) rendeletben közzétett mértékadó árvízszintek a gyakorlatban ugyanazt jelentik mint eddig, az elsőrendű árvízvédelmi műveket - a rendeletben meghatározott magassági biztonságok figyelembe vételével - ezen védőképességi szintekre kell kiépíteni." (Nagy, 2018) A szakemberek ezen jogszabály alkotásakor abban is konszenzusra jutottak, hogy hat év múlva (ami 2021-ben, napjainkban esedékes) felülvizsgálják az értékeket, a klímaváltozás hatásainak, az árapasztó tározók és nagyvízi mederkezelési tervek megvalósításának figyelembevételével, melynek szükségességét a (74/2014) 1§. (2)-ben is rögzítették. Ugyanakkor a számítások során nem volt lehetőség a finomításra, nem vették figyelembe a vízügyi igazgatóságok működési területén korábban alkalmazott egyéb, egyedi szempontokat. A vízhozamstatisztikai módszerrel számított értékek országosan egységesen, változtatás nélkül bevezetésre kerültek. Ennek következménye az lett, hogy például a Körösök völgyében az 1976 óta érvényben lévő MÁSZ hirtelen nagy mértékben emelkedett. Pedig az a korábbi (1997, 2010, 2013. évi) módosítások során nem változott. Az új MÁSZ értéke közel azonos lett a korábbi mértékadó előírás szerinti (MÁSZ+magassági biztonság) töltésmérettel. Ez a tény az érintett igazgatóság életében számos konfliktus forrása lett. MELYEK A MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT NÖVEKEDÉSÉNEK A „JOGSZERŰ" KÖVETKEZMÉNYEI? A vízügyi igazgatóságokra (illetve az ott dolgozó ügyintézőkre) vonatkozó előírás A 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: 10/1997) az árvíz és belvízvédekezésről (net.jogtar.hu, 2020) 3.§ (1) a védekezésre kötelezetteknek a felkészülés keretében a) árvízvédekezési
