A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei
Szakszerűnek gondoljuk jelen dolgozat szerzőtársa Dr. Keve Gábor meghatározását, melyet Dr. Váradi Józseftől vett át és a területi vízgazdálkodás előadáson ismertetett: „Definíció: A mértékadó vagy tervezési árvíz azt a deklarált árvízszintet és tartósságot (együttesen: árvízi terhelést) jelenti, amellyel szemben az adott társadalomban biztonságos védelmet nyújtanak a mentesített területen élők számára, s amelynek elviselésére az árvízvédelmi műveket méretezni kell." Fentiekhez mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy a hatályos jogszabályok (147/2010), a (30/2008) szerint a keresztező létesítmények megvalósítása során úgy kell tervezni, hogy a keresztezés helyén egy meghatározott hosszban a töltéseket először ki kell építeni az előírt méretre és utána ebben a fejlesztett szelvénybe lehet elhelyezni a keresztezéseket. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg nem minden védmű éri el a (74/2014) jogszabályban előírt méretet. Az előírással a jogalkotó célja egyértelműen az, hogy amikor a töltések ütemezetten kiépülnek majd a megkövetelt szintre, akkor ne kelljen az időközben létesített keresztező műtárgyakat, létesítményeket (gázvezeték, internet kábel, út, vasúti híd, kerékpárút stb.) újból átépíteni. MEKKORA A MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT, MIÉRT ÉS HOGYAN KERÜLT MEGHATÁROZÁSRA ÉS Ml A JELENTŐSÉGE? A téma után kutatva szembesültünk azzal, hogy a MÁSZ meghatározásának történetét számos kiadvány, értekezés összefoglalta, feldolgozta már. Dr. Szlávik Lajos írásában (2000 jól áttekinthető összegzését adta közre ezen históriának. 1. táblázat: A mértékadó árvízszintek alakulása a Tisza fontosabb vízmércéin a 20. században (Szlávik, 2000) Mértékadó árvizszintek [MÁSZ] értéke [cm), és azok tartalma Vízmérce 1900-ban 1932 titán 1948 után 1952 után neve Helye (Bún) értéke tanai ma értéke laitalma énéke tanalma értéke tanalma in (2) (3) 4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) Tiszabecs 746,00--535 LNV 1933 650 számított 1948 évi NV 689 számitott 0,5 %-os NV Vásárosnamény 686,40 900 LNV 1888 900 rmnt 1900 927 számított 1948 évi NV 927 mint 1948 után Záhony 628,26 751 LNV 1888 751 rrnnf 1900 758* LNV 1941’ 750* mint 19te urán Toka) 543,70 872 I.Wv 185 872 mini 1900 884 számított 1932 éviNV 884 mmt I9ts mén Tiszafüred 430.43 742 LNV 1888 765 LNV 1919 790 számított 1932 évi NV 790 mim 1948 után Szolnok 333,45 827 LNV 1895 894 LNV 1932 912 számított 1932 évi NV 912 mint 1948 után Csongrád 245,55 867 LNV 1895 924 LNV 1932 924 min# f932 után 924 mint 1948 után Szeged 173,55 884 LNV 1895 923 LNV 1932 923 mint 1932 után 923 mmt 1948 után •-J©ö«3 virsdnt NV - nagyvüszvit LNV - legnagyobo vcszmt Mértékadó árvízszintek [MÁSZ] értéke (cm), és azok tartalma MÁSZ növekedése 1900 tót (cm) LNV LNV -1997. évi MASZ (cm) Vízmérce 1964-ben 1976-ban 1997-ben neve helye tBun) érteke tartalma értéke tartalma énéke tartalma ói (2) (11) 1 (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) t iszahecs 746,00 689 | 700 számított 700 165 716 (2001) ♦16 Vásárosnamény 686,40 927 1 986 100 éves 986 86 941(2001)-45 Záhony 628,26 758* i mint 803 ááaoos 803 52 752(2001)-51 Tokaj 543.70 884 i 1902 916 visszatérési 916 nrn 44 928 (2000) ♦12 Tiszafüred 430.43 790 | után 816 idelü 816 1976-ban 74 881 (2000) ♦65 Szolnok 333,45 912 ! 958 iémmtes 958 140 1041 (2000) ♦83 Csongrád 245,55 924 I 972 árvíz 972 105 994 (2000) ♦22 Szeged 173,55 923 f 972 szintje 972 88 1009 (2006) ♦37
