A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 11. Katona Marianna (TIVIZIG): A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszerének vizsgálata és fejlesztése
kiépítési helyek közelében rendelkezésre állnak és a kiépítés a szakadást követően szinte azonnal, vagy már a jelentős árhullám előrejelzésekor elkezdődik. A magasításokhoz tartozó anyagszükségleteket a lokalizációs hossz-szelvényekből számíthatók. Az öblözet lokalizációját a meglévő lokalizációs töltésekre alapozottan kell lefolytatni, ezért elsősorban a meglévő védvonal, illetve a kimerült magasparti részek fejlesztését kell napirenden tartani. Gátszakadás esetén a lokalizáció legfontosabb feladata - tekintettel a térségi lokalizáció korlátozott lehetőségeire - a települések egyedi védelmének gyors kiépítése, ott, ahol erre elegendő idő áll rendelkezésre. A települések árvízelöntési veszélyeztetettsége különböző. Legnagyobb veszélyben a folyók menti települések vannak. Ha a gátszakadásra közvetlen közelükben vagy a településen kerül sor bevédésükre nincs semmi esély, feladat az azonnali kimenekítés. Gátszakadás közvetlen veszélye esetén vagy rendkívüli árvíz előrejelzésekor ezeket a településeket még a gátszakadás előtt javasolt kitelepíteni. A helyi védelmi tervek elöntési forgatókönyvenként megadják az elöntés kezdetének várható időpontját a szakadás pillanatától számolva, a kiépítendő védelmi vonal helyét és kiépítési magasságát. Ha a védelmi vonal kiépítésére rendelkezésre álló idő kevesebb, mint 1 nap és a kiépítendő vonal hossza jelentős, helyi védelem megvalósítását nem tartják biztonsággal megvalósíthatónak. A lokalizációs vonalak kiépítési lehetőségei 0,3 m biztonsági magasság figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A helyi védelmi vonalak kiépítése döntően földből történhet, helyi anyagból. Ha ez nem lehetséges (úton, településen, csatorna depóniákon) homokzsákos magasítás jöhet szóba. 6. Fejlesztési javaslatok A szakdolgozatom összeállítása során végzett anyaggyűjtés és azok elemzése nyomán teljes képet kaptam a másodrendű töltések állapotáról és hiányosságairól. Az árvízvédelmi gátak elsődleges feladata az ártérre kiömlő vizek szétterülésének megakadályozása és szabályozása. A fővédvonalak településeket, ipari létesítményeket, értékes mezőgazdasági területeket védenek, ezért tervezésük, fenntartásuk, ellenőrzésük a legnagyobb körültekintést igényli. A nevezetes árvizek megjelenése során kialakult problémák elsősorban a fővédvonal védelmét gyengítették. Az elsőrendű töltés magassági hiányosságai mellett inkább altalaj és a keresztező műtárgyak környezetének problémái illetve kimerült magaspartok a jellemzők. Elsősorban a holtág, holtmeder keresztezésekkel, szerves anyaggal, valamint diszperzív tulajdonságú altalajokkal érintett úgynevezett „hagymahéj-szerkezetű" töltések fejlesztése szükséges, amely további talajmechanikai vizsgálatokat igényel. A feltárás után az alkalmatlan talajrétegek eltávolítása és a megfelelő töltéserősítések nélkülözhetetlenek. Az árvízvédelmi töltés lábvonalától mindkét oldalán számított legalább 10-10 méteres szélességű területsáv védelmet biztosít a védtöltés talaj szerkezetének, szilárdságának, összetételének megbontása, illetve hátrányosan megváltoztatása ellen, biztosítja a
