A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 11. Katona Marianna (TIVIZIG): A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszerének vizsgálata és fejlesztése
védekezés, szállítás feltételeit. Az előírt védősávok kialakítását területek megvásárlásával, kisajátítással lehet végrehajtani. A folyók vízállásának, vízgazdálkodásának szabályozására és az árvizek védelmére szolgáló véderdők az előírásoknak sem szerkezetileg, sem szélességében nem felelnek meg, ezért nem látják el megfelelően funkciójukat. A szükséges erdőgazdálkodási előírásoknak megfelelő növényzet átalakítását és fenntartását ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével el kellene végezni. A fővédvonalon átömlött víz szétterülését és levonulásának irányítását, tervszerű korlátozását és terelését szolgáló földművek a lokalizációs töltések. A másodrendű töltések fontos szerepet töltenek be az árvízvédelemben, az állami költségvetésből a szükségesnél kevesebb forrás jut a fenntartásukra és fejlesztésükre. A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszere részben önkormányzati és részben állami kezelésű. A körtöltés, amely a Tiszacsege településének védelmét biztosítja a legproblémásabb terület, ahol az üzemeltetési és fenntartási problémák igen széles körben jelentkeznek. A másodrendű töltések az előírt fenntartási sávokkal nem rendelkeznek, a kialakításukkal kiküszöbölhető a töltéslábak beszántása, amelyek a töltések megbontásához vezethet. A burkolt töltéskorona kialakításával megoldható az esős időszak okozta kátyúk elleni építési törmelékkel való feltöltés, valamint védekezéskor az anyagok szállítását elősegíti. A másodrendű töltéseken való közlekedés szabályozásával vagy tiltásával védelmet lehetne biztosítani a töltéskoronák érdekében. Az elmúlt években a lokalizációs töltések állapotának folyamatos állagromlása figyelhető meg. Ennek oka a szükséges pénzügyi források hiánya, területhasználatok és a mezőgazdasági átalakulások miatt a fenntartási munkák tartós elmaradása. A gát folyamatos karbantartást igényel, ami a töltés felszínével, az altalaj terepszintjével kapcsolatos. Az évenkénti többszöri kaszálással lehet fenntartani. A karbantartás elmaradása okozza a rézsűk elnövényesedését, amely fellazítja a felső talajréteget a gyökérzet folyamatos növelésével. Az elkorhadt gyökérzet potenciális csurgási járatokká alakulhat át. A fenntartási munkák egy részének elvégzésére jelenleg a közfoglalkoztatási program segítségével történik. A létszám növelésével, illetve a megfelelő méretű fenntartási gépek beszerzésével és használatával hatékonyabb munkavégzés eredményezhető. Az akadályok eltávolítása után megfelelő bérleti szerződések kialakításával fejleszthető a fenntartási munkák kivitelezése, valamint állatok szabad legeltetésével is megoldható. A juhok és kecskék legeltetése is javasolható, mert nem okoznak kárt a rézsű felszínén, a gyeptakaró minőségében és a cserjék, gyalogakácok irtásában is részt vesznek. A töltések megbontása illetve a töltésanyagának felhasználása ellen a hatóságok bevonásával, valamint törvények szigorúbb betartatásával lehetne szabályozni. Az igazgatóság kezelésében lévő műtárgyak karbantartási munkáit részben a közfoglalkoztatási program keretén belül végzik el. A műtárgyak legtöbb része önkormányzat kezelésű, állapotuk sok esetbe nem megfelelő, a fenntartási és karbantartási munkák nem mindig teljesülnek. A műtárgyak állapotának romlása ellen a környezetének folyamatos karbantartási munkáit el kell végezni az önkormányzatoknak is. A rongálás megelőzésére megfelelő elzárószerkezet kialakítása ajánlott. A szükséges felújítások esetleges lokalizáció előtt elengedhetetlen, ha nem történik meg, bevédése szükséges. A bevédéshez szükséges anyagok, készletek nem szerepelnek az önkormányzatok vízkárelhárítási tervében, amelynek pótlása javasolt.
