A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 11. Katona Marianna (TIVIZIG): A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszerének vizsgálata és fejlesztése
Szomszédságában északon a Tiszanagyfalu-Tiszalöki öblözet, dél-nyugaton a Tiszaörvényi öblözet található. Az öblözet nyugati és északi határát a Tisza bal parti védtöltése, a keleti határát a Keleti-főcsatorna jobboldali töltése és a tiszántúli löszhát nyugati széle képezi. Az öblözet déli részén fekszik a Nagyiváni-tározó, amely a belvizek tározása mellett speciális árvízi helyzet kialakulása esetén az érkező vizek szükségtározására is alkalmas. Az öblözet a vízrendezési művek megépülése előtt összefüggött a 2.87 sz. Nagy-Sárréti öblözettel. A tiszamelléki vizeket Tiszadob és Tiszadada környékén az időszakos jellegű, száraz őszön ki is száradó Hortobágy gyűjtötte össze és vezette a Sárréti medencébe. A Tisza árvize hol a Király-éren, hol a Folyáséren, hol a Mirhóéren és ennek folytatásában a Kakatéren, vagy a Büdöséren jutott el - elöntve a Hortobágy medencét - a Sárréti medence mocsarai és nádasai felé3. Az öblözet árvízi helyzetét kizárólag a Tisza árhulláma határozza meg, a Keleti- főcsatornán a torkolattól egészen a Tiszavasvári hajózsilipig is a Tisza árhulláma alakítja a vízszinteket. Az öblözetet Tiszadobtól Polgárig egy elmosódott magasvonulat, Polgár- Folyás-Újszentmargita, Tiszacsege-Telekháza-Egyek településeken át a tiszafüredi magaslatig egy élesebben kirajzolódó gerincvonulat két részöblözetre osztja. Ez a két öblözet a tiszavidéki és a hortobágyi. A Tiszadob-Polgár közötti vonulatot a szabályozás előtt az árvizek uralták, míg az alsó gerincvonulatot többször megszakítják áthúzódó mélyvonulatok. A tiszavidéki részöblözetben mélyebb morotvák, holtágak találhatóak. Az erősen vízzáró agyagos-lösztalaj a jellemző, Tiszadobtól Tiszafüredig pedig az öntéstalaj, egyes kisebb helyeken lösz-szigetekkel. A hortobágyi részöblözetben - Tiszavasvári határában - vízzáró agyag talaj van. A két völgyeletet elválasztó gerincvonalra a löszre rakódott öntéstalaj a jellemző. A hortobágyi pusztán, vagyis a részöblözet többi területén szikes talaj található, melyet a betört vizek alakítottak át azzal, hogy a humuszos réteget lehordták. A talaj erősen vízzáró, a csapadékot tárolni nem tudja, ezért a terület erősen belvízveszélyes. A két részöblözetet szemléltetni lehet a belvízcsatorna hálózat kialakulásával, mivel a hálózat nyomvonala követi az öblözet domborzati tagozódását, így két fő belvíz elvezetési nyomvonal alakult ki. Az M3-as autópálya építésének eredményeként az öblözetet kelet-nyugati irányban két részre tagolta. Ez utóbbi tagolódás a távlati fejlesztési célkitűzések tekintetében fontos szerepet játszhat. A 2.79 számú Hortobágyi ártéri öblözet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Polgári Szakaszmérnökségének működési területének jelentős részét fedi le. Az öblözet nagysága 1 578 km2, mely a Körös-Tisza-Maros öblözet (1681 km2) után kiterjedését tekintve a második helyen van a Tisza bal parti öblözetei között. Az öblözetet túlnyomó részt Hajdú-Bihar megye területére terjed ki, de északon Szabolcs-Szatmár-Bereg, délen pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyét is érinti. 3 TIVIZIG (2015): 2.79 Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs terve - Műszaki leírás
