A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 1. Abonyi Csaba - Veréb Dávid (ADUVIZIG): A hajózási feltételek változása a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán

14. ábra - Intenzíven változó meder az 1471 fkm környezetében - 2003

4. Duna Bizottsági és más szabályozó elemek

A Duna, mint vízi út, a TEN-T közlekedési hálózat részeként nemzetközi jelentőségű hajóút. Mint általában egy közlekedési létesítménynek, így a dunai vízi útnak is vannak olyan mértékadó paraméterei (űrszelvény, ívviszonyok, stb.), amelyeket a közlekedésben résztvevők számára biztosítani szükséges. A vízi utakat osztályba sorolják, a Duna 1433-1560 fkm közötti szakasza Vl/C osztályú vízi út. Űrszelvény méreteit jogszabályok és nemzetközi ajánlások határozzák meg. A hajózási űrszelvény méretének szempontjából mértékadónak a nagyvizes, illetve a kisvizes állapotot tekinthetjük. Nagyvíz idején a legtöbb esetben a hajózáshoz szükséges vízmélységek rendelkezésünkre állnak, így olyankor leginkább a vízfelszín feletti akadályok jelenthetnek a hajózási űrszelvény felső határaként korlátozást. Ilyenek például a hidak és az átfeszítések.

Hajózás szempontjából a legjellemzőbben előforduló korlátozást azonban a kisvizes időszakok jelentik, amikor kedvezőtlen körülmények előállása esetén nem áll rendelkezésre a szükséges vízmélység, és a megfelelő hajóútszélesség, amely az adott vízi út osztályon közlekedő kötelékek számára biztosíthatja az akadálymentes áthaladást.

Ennek megfelelően a nemzetközi ajánlások (a Duna Bizottság által tett ajánlás) a Duna magyarországi, 1560-1433 fkm közötti szakaszán jelenleg a hajózási kisvízszint (HKV) esetén 150 m szélességű és 25+2 dm mélységű hajóutat határoznak meg. Ha HKV esetén nem áll rendelkezésre a hajóút űrszelvénye, akkor az adott hajóút szakaszon hajóút szűkületet vagy gázlót jelentünk.