A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
Gyulánál új LNV alakult ki 675 cm-rel, 3 cm-rel a korábban észlelt legnagyobb vízszint felett [Gőg 1991). 5.9. Az 1966. évi árvíz Huszonhét évi viszonylagos nyugalom után, 1966. február 11-én ismét gátat szakított a Fehér- Körös és ezúttal megint olyan súlyos következményekkel, mint 1925-ben. Február 11-én 20 órakor az áradó víz szintje Kisjenőnél már 17 cm-rel meghaladta, Gyulánál pedig 3 cm-re megközelítette az addig észlelt legmagasabb vízszintet, amikor a további áradásnak 21:20-kor román területen, a Fehér-Körös jobb parti töltésén, az 1925. és 1939. évi szakadások helyén átázás és erős csurgások miatt bekövetkezett gátszakadás vetett véget (3. ábra). A kitört víz az 1939-ben magasított határ menti lokalizáló gáton feltorlódott, azt meghágta és elöntötte a Fehér- és Fekete-Körös közötti deltát. A kiömlött 138 millió m3 víz román és magyar területen 161 km2-t árasztott el (4. ábra), (Ambrus 1967, Szlávik 1976a, 1980, Góg 1995). Az árvíz levonulása után, még 1966-ban az országhatáron új lokalizáló töltés épült immár 270 millió m3 víz visszatartására; megépítették a Fekete- és Sebes-Körös közötti és a Fehér-Körös bal parti lokalizáló töltéseket is. 5.10. Az 1970. évi árvíz 1970 júniusában a Tisza nagy árvize a Körösök völgyét is súlyosan érintette: mind a négy mellékfolyón, a Kettős- és a Hármas-Körösön, csaknem teljes hosszon az addigi legnagyobb vízszint alakult ki; az árvíz hidrológiai paraméterei (tetőző vízállás, vízhozam, tartósság, az árhullám által szállított víztömeg) mind meghaladták az addig észlelt értékeket (2. táblázat). A gátakat a korábbi maximumoknál 40-76 cm-rel magasabb vizek terhelték, áztatták. Több helyen veszélyes rézsűcsúszások keletkeztek. Bár biztonsági okokból 30 ezer embert ki kellett telepíteni, a töltéseket sikerült megvédeni. Ez az árhullám is gátszakadást okozott román területen a delta felé: a Fehér-Körös töltéseit Kisjenőfölött mindkét oldalon meghágta a víz és a jobb parti töltés 150 m hosszon átszakadt (3. ábra). Az itt kitört kb. 90 millió m3 vizet az 1966. évi árvíz után épített lokalizáló töltés felfogta és ezzel megakadályozta magyar területek elöntését (4. ábra), (Baranyó 1971, Pálinkás 1971, Takács 1971a, 1971b, Szlávik 1976a, 2020, Góg 1995). 5.11. Az 1974. évi árvíz 1974. június-júliusában rendkívüli árvízi helyzet alakult ki a Körösökön: öt árhullám követte egymást. A június 12-én indult második árhullámnál a Fehér- és a Fekete-Körös gyorsan áradt: június 15-én reggel 7 órakor a vízszint a Fekete-Körösön már 20 cm-rel, a Fehér-Körösön pedig 24 cm-rel haladta meg az addig észlelt (1970. évi) legnagyobb vízszinteket. A két folyó változatlan intenzitással, óránként 6-7 cm-rel tovább áradt. Nem volt többé kilátás arra, hogy a vizet a gátak között meg lehet tartani. A védelemvezetés javaslatára döntés született arra, hogy feltöltsék, szükségtározóként alkalmazzák a Fehér- és Fekete-Körös közötti deltát. A Körösök felső és középső szakaszán 104 km hosszban kellett volna töltésmagasítást végrehajtani ahhoz, hogy az árhullám a gátak között levezethető legyen. Június 15-én 14 órakor a Fehér-Körös jobb partján a víz gyakorlatilag egy szintben volt a töltések koronájával, a bal parton pedig 20-30 cm-rel volt annál magasabban, így csak a nyúlgátak tartották a vizet. Ugyanez volt a helyzet a Fekete-Körös remetei szakaszán is. 19
