A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
Robbantással megnyitották a Fehér-Körös jobb parti töltését. A Fekete-Körösön a víz az előre meggyengített két helyen a töltést átszakította. Ekkor a Fekete-Körös vízszintje Antnál 32, Remeténél 55 cm-rel, a Fehér-Körösé Gyulánál 68 cm-rel, a Kettős-Körös Békésnél 34 cm-rel haladta meg az addigi legnagyobb vízzintet (Szlávik 1976a,b). Az átvágások következtében a folyókon gyors apadás indult meg: Remeténél 10 óra alatt 215 cm, Gyulánál 8 óra alatt 170 cm, Békésnél 14 óra alatt 215 cm vízszintcsökkenés következett be. A 71 km2 felületű tározótér 82 óra alatt fel töltődött, a betározott vízmennyiség 118 millió m3 volt. A három töltésmegnyitáson kifolyó vízhozam csúcsértéke együttesen 780 m3/s volt. Kitelepítettek 379 embert. Három és fél nap múlva megkezdődhetett a víz visszavezetése a mederbe. Ez a kényszerítő helyzetben bekövetkezett szükségtározás meghatározó jelentőségű volt a Körösök árvízvédelmi rendszerének fejlesztése szempontjából (Szlávik 1976a,b). 5.12. Az 1980. évi árvíz - töltésszakadások a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyásánál, valamint a Kettős-Körösön Az 1980. évi Körös-völgyi árvíz alkalmával példátlan hevességű áradás indult a Fekete- (és a Sebes-)Körösön: a Fekete-Körös 25 óra alatt 828 cm-t, 36 óra alatt 916 cm-t emelkedett, az áradás legnagyobb intenzitása meghaladta a 44 cm/h-t. Ilyen heves vízszintemelkedés a Körösökön még soha nem fordult elő. Antnál a tetőzés a Tőz töltésszakadásával egyidőben következett be, július 24-én éjfélkor, 988 cm-rel (48 cm-rel az addigi legnagyobb érték felett). Július 26-án a Sebes-Körös és a Berettyó folyók összefolyásánál, Halaspusztánál, két nappal később a Kettős-Körös jobb partján, Hosszúfoknál keletkezett töltésszakadás. A lokalizáció eredményessége érdekében két szükségtározót meg kellett nyitni. Víz alá került összesen 178km2, kitelepítettek 4100 embert (Litauszki 1980, Gyöngyösi 1981, Szlávik 1981a, 1982a,b,c). Ez az árvíz minősíthető az évszázad legjelentősebb Körös-völgyi legnagyobb árvízkatasztrófájának. 5.13. Az 1981. márciusi árvíz, szükségtározás Mályvádon Az 1980. július-augusztusi árvízkatasztrófa után alig több mint fél évvel, 1981. márciusában ismét egy olyan árvízi esemény alakult ki a Körösökön, ahol az árhullám tetőző szintje, vízhozama, az áradás hevessége és más hidrológiai paraméterei helyenként ismét megközelítették, illetve meghaladták az addig észlelt maximumokat. 1981. január 1-március 10. között a Körösökön hét kisebb árhullám alakult ki. A március 11-12-i heves esőket követően március 13-án jelentős árhullámok indultak el a Fekete- és a Fehér-Körösön. A Fekete-Körös Antnál 42 óra alatt 640 cm-t áradt és 12 cm-rel az előző évi felett, 1000 cm-rel tetőzött. A Fekete- és a Fehér-Körös árhullámainak találkozása miatt a teljes hazai folyószakasz töltésein töltésmeghágás és csurgások ellen kellett védekezni. Az árvizet csak a mályvádi árvízi szükségtározó üzembe helyezésével lehetett biztonságosan levezetni (Szlávik 1981a, 1982a,b,c). 5.14. Az 1988. márciusi árvíz Március 17-én egy mediterrán ciklon, valamint hóolvadás hatására heves áradásnak indult a Fekete- és Fehér-Körös. Március 19-én a folyók magyarországi felső szakaszain a folyók tetőztek: Antnál 861 cm-rel (a történelmi rangsor 6. legmagasabb értékével), illetve Gyulán 645 cm-rel. Március 20-tólkezdődően egy újabb ciklon és a még meglévő hó olvadásának hatására újabb árhullámok indultak el a hegyvidéki szakaszon. Ez a második árhullám elsősorban a Fehér-Körösön volt jelentős és mielőtt az első árhullám elhagyhatta volna a Körös-rendszert, ráfutott a középső 20
