A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 18. Rácz Tibor (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Réti Gábor (HYDROInform Bt.) - Németh Tamás - Sütő Gergely - Balogh Balázs - Ádám Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): Budapest árvízi öblözeteinek 2D-s szimuláción alapuló elöntési elemzése, térképezése

szakadás állandó nyílással fennáll. Ez a hidrológiai peremfeltétel a hullámtérre kijutó víz mennyiségét korlátozza, amennyiben a zárt öblözetek feltelnek a lehetséges kiegyenlítési szintig, majd a Duna felé leürülnek a domborzat adta lehetőségeknek megfelelően. A modellezés során 15 szakadási hely vizsgálatára került sor a fővárosi 30 km-nyi folyamszakaszon, így az árhullámkép mellett a vízfeszin leírására is szükség volt.

Ahhoz, hogy a mértékadó Vígadó téri vízmércétől távolabb feltételezett szakadásokon a kiáramló víz modellezhető legyen szükséges volt a vízfelszín helyi modellezése. Ezt oly módon került modellezésre, hogy a 2013-ban kimért hossz mentén tetőzéskor észlelt - és kiegyenlített - vízszintek függőleges értelemben el lettek tolva. Ez a közelítés nem veszi - nem veheti - figyelembe azokat a folyamhidraulikai körülmények miatt kialakuló duzzasztásból vagy leszívásból kialakuló hatást, amely abban nyilvánulhat meg, hogy a Vigadó téren észlelt 1 cm vízállás növekedés a folyószakasz távolabbi részein ennél több vagy kevesebb lehet. Ez több tíz centiméteres vízállás változás mellett halmozódhat. Ennek az eltérésnek a becslése a jelen projekt keretében nem volt lehetséges, ilyen vízállás kialakulására mindeddig nem volt példa, és emiatt validálhatatlan lenne bármilyen feltételezés. A további vizsgálatok során ez a téma finomításra szorul, és az új validált felszíngörbe ismeretében az elöntési modellezés is tovább pontosítható.

2.4.2. A szakadási helyek karakterisztikája

A szakadási helyek kijelölésére annak a megfontolásával került sor, hogy a szakadással a lehető legnagyobb terület elöntése következhessen be. E tekintetben el kellett szakadni attól a műszaki feltételtől, hogy a védmű az adott szakadási helyen milyen állapotú és valójában mekkora a szerkezet biztonsága, legyen az földmű vagy árvízvédelmi fal. A szakadások két típusba lettek sorolva, töltéses és magasparti karakterisztikával.

1. A töltéses szakaszokon kialakuló szakadások esetén 30 m széles szakadási nyílás kialakulásával számoltunk, amely kopolyát - a szakadás helyénél kialakuló több méter mély kimosódást - nem alakít ki, és amely nyílás téglalapszelvényű. A nyílás teljes kialakulásának időtartama a modellben az átfolyás megkezdődésétől számított 30 perc. Ezek egyike a Csillaghegy elnevezésű pont, ahol a minimálszelvényt jelentősen meghaladó méretű, szerkezetes (a modellben jetfallal ellátott) töltés található (a modellezés óta itt szádfalazás kialakítására került sor). A szerkezet akadályozza a szakadás szélesedését és kopolya kialakulását. Másik ilyen jellegű pont a Káposztásmegyer jelű, amely esetében ugyan a minimálszelvénynek kb. megfelelő méretű földtöltés található, amely szakadása esetén az alacsony térszín miatt akár kopolya is képződhetne, de a hozzáfolyást a Mogyoródi-patak és a Szilaspatak medre (a patakok medrének korlátozott vízszállítási kapacitása) korlátozza. A kiömlő víz hozama az előbbiek miatt várhatóan nem elégséges a kopolya jelentős mélyítéséhez, másrészt itt korlátos alacsony ártér található, amelynek feltöltődése miatt hamar alvízi befolyásoltság alakul ki, így csökken a víz eróziós hatása. A harmadik az Albertfalva-Dél jelű szakadási pont, ahol 4 m koronaszélességű, a minimálszelvénynél kisebb szelvényű töltés található. A mentett oldal alacsonyabb része hamar feltöltődik, így az erozív hatás kialakulása alacsony valószínűségű. A negyedik az Újpest-Megyer töltés, amelynél az alacsony ártér limitált térfogata miatt ugyancsak jelentős alvízi hatás alakulna ki igen hamar.

2. A magasparti magasításon és árvízvédelmi falon kialakuló szakadások esetében a szakadás szelvénye téglalap formájú, és kopolya képződéssel itt sem kell számolni (elsősorban a feltételezett térburkolatok miatt). A szakadás legnagyobb szélességét ebben az esetben 100 m-ben határozzuk meg. A szakadás teljes kifejlődése 15 perc alatt történik meg. A jelenség a természetben valószínűleg több időt vehet igénybe, árvízvédelmi falak esetében minden bizonnyal jelentős többlet biztonságot tartalmaz ez a megközelítés. A kifolyás leírt módját az alábbiak feltételezések (peremfeltételek) mégis indokolják:- A városi területen feltételezhető olyan terepi akadály, amely miatt a szakadás szélesedése megáll.

9