A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 18. Rácz Tibor (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Réti Gábor (HYDROInform Bt.) - Németh Tamás - Sütő Gergely - Balogh Balázs - Ádám Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): Budapest árvízi öblözeteinek 2D-s szimuláción alapuló elöntési elemzése, térképezése
- A szakadás szélesedésének esélyét csökkenti az is, hogy amennyiben keskenyebb mentett oldali területsávra szakad ki a folyó vize, a kitörő víz a keskeny sáv (parti sétány, utca) Dunától távolabbi széléről a víz „visszaverődik", visszaduzzad, így a szakadás fejlődése csökken, majd megáll. A meginduló víz előbb nagy intenzitással bontja a szerkezetet, majd ez a kitört víz okozta alvízi befolyásolás miatt jelentősen csökken, így a nyílás szélesedése megáll. Ezen állapot kialakulását 15 percre becsüljük. 2.4.3. A numerikus modellezés befejezésének kritériuma A numerikus modellezést célszerűen be kell fejezni valamely ponton. Erre az alábbi kritériumok szolgáltak a modellezés során.- Áramlási kritérium. A kiömlő víz előbb-utóbb nyugalomba kerül, a sebesség értéke lecsökken. Várhatóan még hosszabb ideig lehet alacsony, cm/s nagyságrendű sebesség a területen, de ez már kvázi nyugalmi állapotot jelent. Ez az állapot a futattási szcenáriókban 10 cm/s-ban lett meghatározva. Emellett a befolyás (vagy kifolyás) áramlási sebessége mutatja, hogy van-e még töltődés (vagy azzal egyenértékűnek tekinthető átfolyás), vagy már nincs, illetve nem számottevő.- Kiterjedési kritérium. Zárt öblözetek esetében a kiterjedés korlátos, mind a hidrológiai határfeltételek, mind a domborzati adottságok miatt. Ebben az esetben vizsgálható a kiterjedés mértékének állandósulása, vagy éppen csökkenése, amennyiben a víz vissza tud jutni a Dunába a szakadási nyíláson át. Nyílt öblözeteknél ez a kritérium nem értelmezhető pontosan, mert a víz távolabbra is eljuthat a korábbiakban leírtak szerint, miközben utánpótlódása akár már nincs is. A modellezési tapasztalat azt mutatta, hogy a 4. napon a víztér már egyrészt bizonyosan nyugalomba került, vagy épp visszaáramlásra került sor, illetve a nyíláson megszűnt a vízkiáramlás. A vizsgálat során így a 4 napos -96 órás - szimulációs idő volt a leghosszabb. 2.4.4. A numerikus hidraulikai modell felépítése A szimulációkhoz használt modell felépítését alapvetően meghatározta az, hogy- az elöntések szimulációinál nem zárt (tehát adott kontúrvonallal körülhatárolt) öblözetek kerültek kijelölésre, hanem a víz nyílt ártéren is áthaladhatott,- az elöntések szimulációja során mindig csak egy szakadás került figyelembevételre, így a budai és a pesti oldal külön modellben volt reprezentálható. A kétdimenziós modell térbeli felbontását finomabbra vehettük, ezért a hidraulikai számítás hálójának átlagos él szélessége 7 méterben lett megállapítva, ami a budai oldalon 994229 darab cellát, a pesti oldalon pedig 1703461 darab cellát eredményezett. Ez a futási idő szempontjából sokkal kedvezőbb helyzetet jelentett, hiszen elegendő volt két relatíve kisebb modell futtatása.- a modellnek képesnek kellett lennie a szakadási helyeken kiömlött víz visszafolyatására a Duna medrébe bárhol a teljes budapesti folyószakasz mentén, így csakis egy egy- és kétdimenziós modell összekapcsolásával létrehozott modellgeometria jöhetett szóba a szimulációk elvégzéséhez. Az egy- és kétdimenziós modell összekapcsolása viszont szükségessé tette a Duna beépítését is a modellbe, amire a tisztán 2D-s esetben nem lett volna szükség. A Duna beépítése szükségessé tette az egydimenziós modell peremfeltételeinek előállítását, annak kalibrálását.- a nagypontosságú felmérésen alapuló terepmodell felépítésre Budapest határáig állt rendelkezésre LIDAR adat. 2.4.5. A Dunai egydimenziós modell Az összekapcsolt egy- és kétdimenziós modellgeometria felépítésének első lépése az egydimenziós modell elkészítése volt. Ennek alapja a Danube Floodriks projekt során a HYDROInform Bt. 10
