A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 18. Rácz Tibor (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Réti Gábor (HYDROInform Bt.) - Németh Tamás - Sütő Gergely - Balogh Balázs - Ádám Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): Budapest árvízi öblözeteinek 2D-s szimuláción alapuló elöntési elemzése, térképezése
az elöntés dinamikájának (időbeni terjedésének) reális, fizikai alapokon alátámasztható becslése. A modellezés során két öblözeti kategóriát kellett megkülönböztetnünk. A geometriai értelemben jól körülhatárolható, kis kiterjedésű öblözeteket zártnak, az olyan öblözeteket, amelyekben a szétterülő víz nagy területre terjedhet ki, akár a főváros területét is elhagyva, nyílt öblözetnek nevezzük a továbbiakban. A megkülönböztetésnek a modellezés szempontjából lényeges szerepe van. Míg a zárt öblözet elöntése numerikusán viszonylag egyszerűen kezelhető, időben behatárolt folyamat, addig a nyílt, jelentős kiterjedésű öblözetek esetében a feltöltődés, illetve a kijutott víz terjedése jelentős modellezési időt vesz igénybe, ugyanis mivel a statikai egyensúly szinte sohasem áll be, ezért az elárasztási terület növekedésével a numerikus gridek száma is növekszik, amellyel aztán exponenciálisan növekszik a számítási időigény is. A modellezési folyamat kézbentartásához (az időbeli befejezhetőség érdekében) az elöntés realisztikus peremfeltételeinek meghatározása szükséges 2.4.1. Hidrológiai peremfeltétel A hidrológiai peremfeltétel alatt a Duna modell időszakban kialakuló vízállása tartozik. A Duna vízállásának felvétele során kétféle megközelítés adódik. Az első megközelítés az időben állandó, permanens állapot feltételezése lehetne. Ebben az esetben az elöntés fejlődésének vizsgálatára folyamatos, állandó szinten megvalósuló vízkiáramlás mellett kerülne sor. Ennek a megközelítésnek egyértelmű ellenjavallata a budapesti nyitott hullámterek problémája, amely miatt pl. a pesti oldalon a víz a Pesti síkság irányában korlátlanul tovább képes elfolyni. A második megközelítés az időben változó dunai vízállások melletti kiömlés, illetve elöntés vizsgálata, amely a természetben lejátszódó folyamatot jól követi. Ennek során a kiáramló víz mennyiségét nagyban befolyásolja a Duna feltételezett vízállása. A vizsgálatot a változó dunai vízállások feltételezésével folytattuk le. A hidrológiai peremfeltétel részét képezi a mértékadó árhullám kiválasztása is. Az elöntés vizsgálatát az 1000 évente átlagosan egyszer előforduló árvízszinttel tetőző árhullám felvételével hajtottuk végre, 1016 cm tetőzési vízállással a Vigadó téri szelvényre vonatkoztatva. Mivel ilyen nagy árhullám idősora az eddigi tapasztalatok alapján nem áll rendelkezésre, feltételezéssel kellett élni. A modell árhullám karakterisztikáját a budapesti szelvényben a 2013. évi jelenleg ismert jégmentes legnagyobb vízállást (LNV-t) adó árhulláméval egyezően vettük fel, azt a 891 cm-es tetőzésről függőleges értelemben eltolva. A feltételezés megfelelősége elvi megfontolásokkal igazolható az alábbiak szerint:- a várható árvíz jégmentes lesz, azaz a kialakuló vízállás alapvetően a vízhozamtól függ,- az igen magas vízállások tartóssága egy-egy árhullámon belül egyre kisebb,- az igen magas vízállás mellett bekövetkező tetőzés előtti időszakot hevesen áradó, az azt követőt pedig gyorsan apadó vízállások jellemzik. Az előbbi feltételezések alapján a 2013-as 891 cm-es tetőzéshez képest egy feltételezett 1016 cm-es tetőzés igen gyors bekövetkezéssel, a 2013-as árvíz alkalmával észlelt áradás és apadás intenzitásával azonosan, vagy annál hevesebb módon következhet be az előbbi várakozás szerint. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a 2013-ban észlelt vízállásváltozásokat a 891 cm-ről az 1016 cm-re toljuk el, a lehetséges árhullámképek közül egy szélsőségesen kedvezőtlen (tartós) alakot veszünk fel. Ez várakozás szerint a biztonság javára történő eltérést épít a modellbe. 7
