A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 16. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Tengeri és folyami árvizek rövid története Hollandiában
2. kép A Cruquius szivattyútelep egyike annak a háromnak, ami víztelenítette a harlemi poldert Diefdijk A Diefdijk (Schoonrewoerd mellett) egy közel észak-dél irányú gát mintegy félúton Utrecht és Tilburg között messze a víztől, merőlegesen a folyókra. Összeköttetést jelentett a Lek és Linge (a középkorban még a legjelentős Rajna-ág volt) folyók között, de a gát egyik oldalán sem volt víz. Az építésének célja a felsőbb helyen keletkezett gátszakadásokból kiömlött víz megállítása volt. A gát 1284-ben épült és utána többször magasították és erősítették. Sokszor megállította a Rajna és a Maas kiömlött árvizét, hogy megelőzze Délnyugat-Hollandia elöntését. A Keleti oldalán lévő területet a gát ’’vízbefolytotta”, elnéptelenedett, de a nyugati oldalán lévőket, mint például a legközelebbi települést Leerdamot, megóvta (3. ábra). így építésének célját elérte, de nem minden alkalommal. Néhányszor a víz ezt a gátat is áttörte. Az utolsó ilyen alkalom 1573- ban volt. A szakadás helyén hatalmas kopolya keletkezett, és a gátat új nyomvonalon, a kopolya vízoldalán állították helyre. A kopolya jelenleg is egy nagy tó, ez a legnagyobb kopolya tó Hollandiában. A Holland gátak mellett sok ilyen kopolya van, Diefdijk mellett is három található emlékeztetve a régmúlt idők gátszakadásaira (3. ábra). Könyv a gátépítésről és a polderlecsapolásról Andries Vierlingh (1507-1579) Hollandiában volt gátépítő és polder alkotó hidraulikus mérnök, aki Bredaban született. Nagyon fiatal korától kezdve ismerte a gátügyeket mind technikai, mind igazgatási szempontból. Fiatalon alkalmazottként dolgozott egy gátgróf (dijkgraaf) mellett. A hírhedt Szent Félix napi árvíz után 1530-ban Walcheren szigetén találta magát az Ame gátszakadásoknál (ahol majdnem ő maga is vízbe fulladt), majd a Zuid-Beveland Verdronkenvidékre ment, ahol Kreke híressé vált többszörös kopolyáján dolgozott. A XVF század ötvenes éveiben betöltötte a Hendrikspolder gróf munkáját, ahol 1540-ig már mintegy 4000 hektár földet nyertek vissza. Az emlékirata (Memorie) a Walcheren melletti kiszögellésekről azt mutatja, hogy ellenezte az aktuális rezsim erőszakos beavatkozását. Időnként azonban erőszakkal kellett megállítani az áramlást, különösen Schouwen déli oldalán. Andries Vierlingh műszaki megoldásokat adott a befektetőknek; akik fényes jövőt és pénzt láttak a területi terjeszkedésben. Orániai Vilmos volt az egyikük, aki felkarolta munkáját. Andries Vierlingh leginkább a "Tractaet van dyckagie" című könyvéről ismert (4. ábra). 8
