A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 15. Szlabóczky Pál (Geokomplex Kft.): Az északalföldi Csörsz-Árok vízgazdálkodási értékelése
megjegyezve, hogy az ásatási keresztmetszetek ennek megfelelő, de lépcsőzetesen visszamaradt, kisé csészeszelvényű vonalat mutatnak. 1. Keresztmetszet talpszélessége 4 m, vízoszlop magassága 3 méter a vízgyűjtő nagyobb fele és így az Ős-Tarna nagyobb hozama miatt, amivel 1,5 m/s lamináris sebesség adódik, de ezt a feltételezhető egyenetlenség (turbulencia) miatt 10 %-al kell csökkenteni. A 21 m2-es keresztmetszeten így kereken 28 m3/s vízszállítási teljesítmény adódik. 2. Talpszélesség 3 m, vízmélység 2 m, az előbbitől kisebb vízrajzi terhelés (becsatlakozások) miatt, amivel 0,99-10 %, kereken 0,8 m/s sebesség adódik. A 10 m2-es keresztmetszet vízszállítási teljesítménye így 9 m3/s. (Szűkebb szelvényű vizsgálat!) 3 Talpszélesség 4 m, vízmélység 4 m, a nagyon kis esésű torkolati szakasz miatt, amivel 0,84(-10%) sebességgel a 32 m2-es vízkeresztmetszeten 24 m3/s teljesítmény adódik. Összevetve a Csörsz-árok tipikus szakaszaira számított „üzemi” hozamokat, a jelenlegi hidrológiai állapotból számított hozamokkal, a következő kép adódik : Csörsz - árok hozamok összehasonlítása. (m3/s) 4. táblázat Szakasz Csörsz hozam Mai KÖQ Mai NQ50 1. 28 5,0 69 Laskó+T ama+stb... Ágói patakoknál 2. 9 Kisebb szelvényre! 3. 24 2,5 63 Eger+Rima+stb... Csincse patakoknál A fentiekből kitűnik, hogy a Csörsz-árok vizsgált szakaszainak rekonstruált vízszállító teljesítménye 5 - 10-szeresen nagyobb, mint a mai középhozamok, de kereken csak harmada- fele az árvízi hozamokénak. (Ez a mederhidraulikai arány megfelel a mai modem mérnöki gyakorlatnak is!) Ebből következik, hogy nagyvízi időszakokban a vizsgált Csörsz-árokból oldalirányú kivezetésekre volt szükség, akár a következő délebbi Kis-árok felé, illetve ennek mértéke csökkenthető volt a szakirodalmi (Baráz Csaba, 1997.) leírásokban szereplő és nyomokban felismerhető északi kisebb árokkal. A Csörsz-árok menti földtöltés déli oldali helyzete hidraulikailag is kedvező, mivel így a déli irányú regionális dőlésű felszínről a lepelvizek és alkalmi lokális lecsapoló kis csatornák vizei közvetlenül az árokba csurogtak. Itt is feltűnő a vízgazdálkodási szándék! A Felső-árokban Csincse és Gél ej között végzett feltárások rendkívül precíz talaj szelvényei olyan hullámos oldalú, néhol csészeszelvénybe hajló keresztmetszetet tártak fel (6. ábra, Fischl Klára 1995.) amelyek a hasonló méretű földárkoknál gyakori rézsű kagylósodást, fenék feltöltődést mutatnak. Itt a kutató árkokkal átmetszett Csörszárok üledékkitöltése hidrológiailag és kronológiailag is értékes információt hordozó rétegsort mutat, ami alulról fölfelé haladva: 1. réteg: Az árokfenék alatt és oldalt is: „gelejes öntésagyag” (valószínűleg würm-i infúziós, ártéri lösz.) 17
