A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 15. Szlabóczky Pál (Geokomplex Kft.): Az északalföldi Csörsz-Árok vízgazdálkodási értékelése
Idős korom miatt most már dokumentálom eddigi - alkalmi - ismereteimet, mérnöki módszerrel vizsgálva a Nagy-árok vízgazdálkodási szerepét. Az elmúlt bő évszázadban több kutató részéről is felmerült az árok öntöző csatorna szerepe. (Kozma B. 1910. Cholnoky J. 1930. Fekete Zs. 1882, Molnár G. 1991. Végh K. 1901.) Molnár Gézát idézve én is úgy vélem „ nem arra gondolunk, hogy ezeket az árkokat csak és kizárólag a terület vizeinek rendezésére hozták volna létre. ...a védelmi funkció mellett, azt kiegészítve, só't annak érdekében befolyásolták az adott terület lefolyási viszonyait. ” Vízrajzi környezet. A tanulmány tárgyát képező, kb. 95 km-es Csörsz-árok, a Duna-Tiszaközi Alföld északi részén, a Dél-Hevesi és a Dél-Borsodi Mezőségen át húzódik (4. ábra) a Tiszától a Zagyváig, 133 - 90 m tengerfeletti magasság között, a történeti-földrajzi határértékű 100 m-es szintvonal mentén, azt többször átmetszve, övárok szerűen keresztezi a hegy és dombvidék felől lefutó, tucatnyi kisebb-nagyobb patakot. A Csörsz-árokra több r helynév is emlékeztet, keletről nyugat felé haladóan: Ároktő, a keleties hangzású Batuz-ér (árok?), Dormándtól Visznekig haladó 30 km-es szakaszt ma is Csörsz-ároknak nevezik (ebbe vezették be a Tárnát az 1920-as években), továbbá Jászárokszállás neve, és az innen nyugat felé elterülő homokdomb neve is Csörsz-árok dűlő névvel jelölve szerepel a Mikovinyi-fóle jászsági térképen is. 4.ábra. ESZAK-ALFOLDI CSORSZ-AROK yJL? y ví-T.a VÍZRAJZI TÉRKÉPVÁZLATA I '*'* Szlaböczky Pál geoing.2019. 10 knii : Jelmagy arázat Archeológiái Árok H sAitc t »italuk: | terepeit is követhető — utne/ctcs térképen is (elöli S I* • ■ • leink» alapján. hoz/ávctölcpcscn '#*«« 1 Vízfolyás mai ) .... ) + Emelkedő ) | terület — Süllyedő ) r—r—t Jelenkori »OllycditJ lépcső Gcolögtai boltozat l Ciliiéivé _ Tcrs/lti emelkedést pcrinc A vonalvezetés követi a Mátra és Bükk hegységek 250-350 mTf közötti lábvonalát, közel párhuzamos az Észak-Alföldi kvarter üledékösszlet mélységi 200 m-es vastagságvonalával, és nem véletlen az sem, hogy az M3-as nemzetközi autópálya közelében halad néhány helyen érintve is azt, rendkívüli régészeti feltárásokat lehetővé 5
