A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 4. Horváthné Papp Márta - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar): A középfokú vízügyi oktatás helyzete Magyarországon

vízgazdálkodási ismeretanyaggal. A heti óraszámokban az 1. évfolyamtól kezdődően 50-60% volt a szakmai elmélet és gyakorlat óraszáma.

1966-ban jelentős kerettanterv változtatás következett be. A tantárgyakat a „vizes” képzési területre írták elő pl. építőanyagok helyett vízépítési anyagok. A gyakorlati órák száma a korábbiakhoz képest jelentősen lecsökkent. Ugyanebben az évben érettségiztek először vízügyi szakközépiskolai tanulók.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1966/1967 tanévben hirdette meg először az országos szakmai tanulmányi versenyét. Az ezt követő időszakban egy-két évente újabb óra- és keretterv változás következett be, apróbb módosításokat vezettek be, szakmai tantárgyakat neveztek át vagy vontak össze.

1973-ban a bajai, győri és nyíregyházi iskolákat jelölték ki a technikusminősítés megszervezésére. Évente 150-200 fő, a képzésre beiratkozottak 70-80%-a szerezett ekkor technikusi oklevelet.

1975-ben a vízgazdálkodást „önálló népgazdasági ág rangra emelték” a beiktatott ötödik ötéves terv alapján.

1978-ban az óra-és tanterv különválasztotta a területi és a települési vízgazdálkodási ágazatot.

1980-ban az alábbi technikusminősítő vizsgákat szervezték: vízépítés, területi vízgazdálkodás, települési vízgazdálkodás, területi vízgépész, víz-és szennyvíztechnológia, települési vízgazdálkodó gépész, vízkútfúró, vízügyi szerkesztő és vízügyi kutató.

Az 1990-es évek elején megalkották az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), majd a következő években a gyakorlatban is bevezették az OKJ-s szakképesítéseket.

Az 1993-as OKJ rendelet az alábbi szakképesítéseket nevezi meg: vízi közműépítő, vízkútfúró, vízműgépész, vízműkezelő, vízügyi technikus, víz-és szennyvíztechnológus technikus. Ezek közül az utóbbi kettő szakképesítés az érettségivel rendelkezők számára elérhető. 2004-ben bevezetésre került a víz-és környezetgazdálkodási technikus szakképesítés. 2006-ban a környezetvédelmi technikus, a települési környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodó elágazással) és a természet-és környezetvédelmi technikus szakképesítés megszerzésére nyílt lehetőség érettségit követően. 2007-ben vízépítő technikus, majd 2008- ban a laboratóriumi technikus szakképesítést lehetett szerezni az ágazatban a vízügyi technikus szakképesítés mellett.

2012-ben az OKJ strukturális átalakítása a szakképzési rendszer átalakítására és gazdasági igényekkel való összehangolására irányuló kormány koncepcióval, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi