A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 4. Horváthné Papp Márta - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar): A középfokú vízügyi oktatás helyzete Magyarországon

CLXXXVII. törvény kiadásával összhangban történt. Ezek következtében megváltoztak a megszerezhető vízügy ágazati technikusi végzettségek: vízgazdálkodó technikus, víziközmű technikus és vízgépész technikus szakképesítést lehet szerezni az OKJ rendelet értelmében.

2016-ban bevezették a korábbi szakközépiskolák helyett a szakgimnáziumi képzést. Ebben a képzési formában magasabb óraszámban tanulhatnak ágazati tantárgyakat, valamint végezhetnek gyakorlatot a diákok tanulmányaik során. 12. évfolyam után szakmai érettségit tehetnek, majd pedig 1 év alatt technikusminősítő végzettséget szerezhetnek. A szakgimnáziumi képzés bevezetésével egyidőben megjelent a vízügyi szakmunkás és a vízügyi ügyintéző, valamint a vízépítő szaktechnikus és a vízminőség-védelmi szaktechnikus képesítés.

Vízügyi képzést folytató intézmények a 2018/2019-es tanévben Magyarországon

Az 1962-ben Baján, Győrött és Nyíregyházán, 1963-ban pedig Szegeden, Barcson, Szolnokon, Miskolcon, Békéscsabán és Dunaharasztiban indult vízügyi képzések közül Dunaharaszti kivételével mindben folyik jelenleg is vízügy ágazati képzés. Ezeken kívül Székesfehérváron, Mezőtúron, Budapesten indultak az elmúlt években képzések. A lenti ábra mutatja, hogy az elmúlt tanévben mely intézményekben folyt vízügy ágazati képzés és azokon hány fő vett részt.