A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében

csökkenő trendet mutat a vízállás, amit csak a rövid idő alatt lehulló nagyobb csapadékokból kialakult, ezáltal kis tömegű, gyorsan levonuló árhullámok szakítanak meg. A szinte folyamatos csökkenés az év során a vízgyűjtőkön kialakult csapadékhiányoknak, illetve azok halmozódásának, egymásra rakodásának következménye.

A fentiek eredményeként az év folyamán a folyam vízállása megközelítette, illetve többször lefelé meg is haladta a dunai vízmércéken valaha észlelt legkisebb vízállásokat (LKV). Augusztus 21-én mindössze 11 cm-rel volt magasabb a vízállás a budapesti vízmércén az LKV értékhez viszonyítva, míg októberben kétszer is megdöntötte ezt az értéket a vízszint. Október 17-én 41 cm-es vízállással új LKV alakult ki, amely mintegy egy héttel később, október 25-én további 8 cm-rel csökkenve, 33 cm-re módosult. Ebben az időszakban két nagyjából azonos hosszúságú szakaszban, összességében mintegy hat és fél napon keresztül tartózkodott a vízállás a budapesti vízmérce korábban érvényes legkisebb vízszintje alatt.

Az RSD vízbetáplálása szempontjából megvizsgáltuk azt is, hogy 2018-ban mikor és mennyi ideig tartózkodott a vízállás a 200 cm-es érték alatt. Az év folyamán összesen 193 olyan nap volt, amikor a Vigadó téri vízállás alatta maradt ennek az értéknek, ami az évnek több mint a felét (53 %) jelenti. Az első ilyen kisvizes időszak már február végén elkezdődött, ekkor mintegy két hétig volt 200 cm alatti a vízállás, majd március végén még egy egyhetes periódusban is hasonló volt a helyzet. Június végén, július elején összességében több mint egy hétig, a kisebb árhullámok közötti völgyelési helyzetekben, több szakaszban volt ilyen alacsony a vízszint. Aztán június közepétől kezdődően karácsonyig szinte megszakítás nélkül 200 cm-nél alacsonyabb vízállásokat regisztráltak a Dunán Budapestnél. Ebben a 165 napos periódusban mindössze két nagyon rövid időszak volt, amikor meghaladta a 200 cm-t a vízmagasság, szeptember elején 3 napig és november elején 1 napig.

4. A dunai kisvizek vizsgálata

A Duna kisvízi vízjárását magában foglaló, meglehetősen tág témakörben jelen munkánkban a következő kérdéskörök áttekintését helyeztük előtérbe:- Mennyire számít rendkívülinek a Duna életében a 2018-ban bekövetkezett alacsony vízállás?- Mikor fordulnak elő és mennyi ideig állnak fenn a Dunán az RSD vízbetáplálás szempontjából hátrányos, Budapest-Vigadó téren mért 200 cm alatti vízállások?- Elkülöníthetők-e jellegzetes, kisvizes évekre vonatkozó vízjárási típusok a Duna budapesti szelvényében?

A vizsgálatokat a KDVVIZIG Budapest-Vigadó téri vízrajzi törzsállomásának az 1901-2018 időszakban észlelt napi - reggeli - adatsora alapján végeztük el. Relatív vízállás adatokat használtunk és figyelembe vettük az időközben bekövetkezett nullpontváltozásokat is.

4.1. Az éves legkisebb vízállások vizsgálata a Duna Budapesti szelvényében

2018-ban a Dunán Budapestnél kétszer is megdőlt a valaha észlelt legkisebb jégmentes vízállás, ami mindenképpen rendkívüli eseménynek számít egy vízfolyás életében, illetőleg az észlelések történetében. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy soha nem észleltek ennél alacsonyabb vízszintet a Vigadó téri vízmércén, hiszen az állomás jeges LKV értéke a negatív tartományban van (-8 cm 1954-ből).

Az éves kisvizek vizsgálatánál figyelembe kell venni azt, hogy a jég megjelenése a vízfolyásokon jelentősen befolyásolhatja mind a nagy-, mind pedig a kisvizek alakulását. A jeges időszakban a rendkívül magas és alacsony vízállások bekövetkezése arra vezethető vissza, hogy a jégdugók és jégtorlaszok az érkező vízhozam jelentős részét visszatartják, így