A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
felettük a duzzasztás következtésben sokkal magasabb, alattuk pedig alacsonyabb vízszintek alakulnak ki, mint amilyenek a folyam pillanatnyi vízhozamának megfelelnének. Jeges időszakban a Duna Komárom alatti szakaszán olyan alacsony vízállások is bekövetkezhetnek, amelyek előfordulásával jégmentes időszakban nem kell számolni. Ezen a folyószakaszon a jeges kisvizek alakulása rendkívül szabálytalan, Budapestnél 1954-ben 59 cm-rel (Adonynál 73 cm-rel) volt alacsonyabb a Vigadó térnél 2018-ig LKV-t jelentő 1947. évi rendkívüli kisvíznél. (Horváth S. 1961) Az elmúlt csaknem 180 évben a Dunán 14 alkalommal fordult elő hatalmas károkat okozó jeges árvíz hazánkban. Közülük az 1838. évi és az utolsó, 1956. évi árvizek a legismertebbek, de számos alkalommal (pl.: 1942-ben és 1954-ben) rendkívül veszélyes körülmények között vonult le ajég. Az elmúlt mintegy fél évszázadban a jégjelenségek gyakorisága jelentősen lecsökkent, a magyar Duna-szakaszon nagyobb jégtorlasz, vagy állójég utoljára 1985-ben fordult elő. A Duna rendszeresebb befagyása leginkább a II. Világháború előtti időszakra tehető. Az 1970-es éveket megelőzően még az egyes teleken belüli jeges időszakok hossza is lényegesen hosszabb volt, mint napjainkban. Akkoriban nemegyszer a jeges időszakok március hónapban is folytatódtak, sőt a XX. század elején már novemberben is elkezdődhettek. (Keve G. 2017, Horváth S. 1961) A Duna teljes befagyásának jelensége ugyan csökkent és zajlás is ritkábban fordul elő, hiszen egymást követő téli időszakok telnek el megfigyelhető jégjelenség nélkül. Mindemellett a téli időszakokban lehet és kell számítani jegesedésre, sőt az sem zárható ki, hogy egy-egy jeges időszak akár egy teljes hónapig tartson. (KeVE G. 2018) A fentieknek megfelelően tehát a Duna budapesti, 118 éves adatsorában el kell különíteni a jeges és jégmentes kisvizeket (12. ábra). A jeges és jégmentes évi legkisebb vízszintek a Dunán Budapestnél 1901-2018 között 260 240 220 200 180 160 _ 140 E £ 120 •n M > 100 80 60 40 20 0 ID (Jl (N 1/1 M ooTHT-tiHi-ttNtNrMmmfn'í'T'í'íLninirikDiitDr^r^r^r^COiXIooCTímCTiooo O’lO'lCJlíJlO’lCJlO’lCTlO’lO’lO'lCTlCJlC’lCTlC’lCTlCJ'lO’lO'lOIO'lCTlCriCT'lO'lO’lO’lCTlCTlO'lC’lOOOOOOO r-ItH í— I t—)*—IrHí-li—I í-Hi-Ií—I*—I*—(t—I i-Hí—I rHi-Hi-lí— lrHrHr-ltH(N(N(NfNfN(NfN ■ Jégmentes KV ■ Jeges KV 12. ábra A kisvizek bekövetkezésének időpontja, valamint a Vigadó téri szelvényben rögzített jégészlelési adatok összevetése alapján megállapítható, hogy a vizsgált 118 évből 54 évben
