A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
7. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 9. Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A Nicki duzzasztó rekonstrukciója
2.2.3. Az 1965. évi árvízi károk helyreállítása 1963.-ban a VIZITERV tervei alapján kezdetét vette a nyerges gátak acélszerkezetre történő cseréjének tervezése és kivitelezése. A gáttest műszaki paraméterei változatlanok maradtak. Új szerkezeti elemként a felvízi oldalon ideiglenes elzárás került kialakításra. Kivitelezést az igazgatóság végezte. 1965.-ben több árvíz zavarta meg a felújítási munkát. Az üzemeltetést végző szakaszmérnökség szinte azonnal megkezdte azokat a munkákat, melyeket a rendelkezésre álló eszközeivel el lehetett végezni annak érdekében, hogy a duzzasztást helyre lehessen állítani. 2.3. Az 1983-86 közötti beruházási munkák 2.3.1. A ber uházás indoklása A duzzasztó nyerges gátszerkezetének mozgatási problémái az acélszerkezetre való átállással sem oldódtak meg. Ennek következtében sürgetővé vált egy minden tekintetben teljes körűnek tekinthető rekonstrukció. Indokolta ezt a létesítmény ötven éves üzemideje, valamint a vízpótló rendszerben végrehajtott és tervezett fejlesztések. Új öntözőtelepek kezdték meg működésüket, duzzasztóművek épültek a vízpótló rendszer kettős működésű csatornáin, melynek segítségével megnövelték a rendszerben szétosztható vízmennyiséget. Koncepcionálisan felmerült a vízpótlás a tóköz irányába. 2.3.2. A nagyműtárgyon végrehajtott beavatkozások A duzzasztó mozgatási problémáinak megoldására, valamint egy átfogó rekonstrukció megtervezésére, a kor szervezeti és végrehajtási struktúrájának keretei között a VIZITERV (Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest) kapott megbízást. Részletesen megvizsgálták a nagyműtárgy valamennyi szerkezeti elemének állapotát. Talajmechanikai feltárást végeztek a létesítmény közvetlen környezetében. Ezt követően több részre osztott tervezési szakaszban elkészítették a rekonstrukciós terveket. Egyes szerkezeti részek tervezésébe bevontak szakcégeket is a speciális feladatok megoldás indokán. A beruházás során az alábbi főbb beavatkozások valósultak meg:- A nyerges gátak vízveszteségének csökkentése érdekében új rendszerű vízzáró szigetelés készült az alvízi és a felvízi csuklóknál.- A műtárgy beton oldalfalainak felületi repedései, valamint a belső szilárdsági problémák miatt un. lőttbetonos technológiával új vasbeton köpenyt kapott a duzzasztó.- Az alvízi kimosódások megakadályozása érdekében Larsen szádfalas partvédezet készült a műtárgy mindkét partján. A bal parton 30, a jobb parton 22 m hosszban.- Új típusú ideiglenes elzáró berendezés került legyártásra a nyerges gátak felvízi oldalára. Az acélszerkezetű Schön bakos oszlopok közé alumínium elzáró táblák kerültek. A műtárgyon lévő felvízi betonpárkány változatlanul maradt. A duzzasztó betonszerkezeti hiányosságainak felmérése során megállapításra került, hogy a pillérek belsejében több olyan hely található ahol a kitöltő beton szilárdsága oly annyira alacsony, hogy szinte kavicsnak tekinthető. Ennek indokán a hazai bányászatban alkalmazott un. lőttbetonos technológiával a műtárgy teljes külső betonfelületét lezárták. A nyerges gátak mozgatási síkjában sima felület került kialakításra. A többi részen megmaradt az a nagy szilárdságú rusztikus felület, mely a lövés során spontán keletkezett. A felújításra kerülő betonfelületek technológiai rétegrendje a következő volt. Először levésésre került a régi beton 10 cm vastagságban. Ezt követően 40 x 40 cm-es osztásban tőcsavarok lettek befúrva a megmaradt műtárgy szerkezetbe. Ezekhez a tőcsavarokhoz került rögzítésre egy 10x10 cmes acélháló borítás olyan kialakítással, hogy az új lőttbetonos réteg 2,5 - 5,0 cm közötti vastagságúi betontakarást kapjon. A szerkezetépítési betonmunkákat a Dorogi Szénbányák Vállalat Kísérleti Üzeme, a nyerges gátak szigetelés cseréjét az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Gépészeti Üzeme,
