A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 4. Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Jécsák Csaba (FETIVIZIG): Adaptív talajvízszint-szabályozás lehetősége egy felsőszabolcsi talajcsövezett mintaterületen
Adaptív talajvízszint-szabályozás lehetősége egy felsőszabolcsi talaj csövezett mintaterületen ^r. Bíró Tibor-2Jécsák Csaba Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 9 Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. BEVEZETÉS Magyarországon az 1980-as években jelentős anyagi ráfordítás révén hatalmas területeket talaj csöveztek komplex melioráció keretében. A talaj csövezés együtt járt a térség és a táj átformálásával, újraformálásával. Az egykor rét, legelő művelési ágú területeket szántóföldi művelésre tették alkalmassá. A rendszerváltás után a termelőszövetkezetek jelentős része -melyek ezeket a mezőgazdasági táblákon lévő rendszereket üzemeltettékmegszűnt. A melioráció során megvalósult műtárgyak, felszíni és felszín alatti vonalas létesítmények állapota leromlott és feladatukat nem, vagy csak korlátozottan képesek ellátni. A felsőszabolcsi térség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye egyik erősen belvízveszélyes térsége, mely gravitációs vízkivezetéssel nem rendelkezik. A komplex melioráció elsődleges célja a térségben a talajvízszint csökkentése, illetve a felszíni belvízelöntés, belvízkár és a belvízérzékenység mérséklése és megszüntetése volt. A téma aktualitása abban rejlik, hogy napjainkban a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a felsőszabolcsi térségben egyre gyakoribb a meliorált területeken jelentkező belvízi elöntés. Az elöntés a térségben jelentős mezőgazdasági kárt okoz a területen gazdálkodók számára. A felszíni elöntések minden évben jelentkeznek, mindemellett rendkívül aszály is sújtja a térséget. A talajvízszintek eddig nem látott mélységeket értek el. Ezek a vízszintek kis mértékben emelkedtek ugyan, de így is messze elmaradnak (60-70%ban) a sok éves havi átlagoktól. A terület vízháztartása napjainkra szélsőségessé vált. A vízvisszatartás, vízszétosztás fontossága és az integrált vízgazdálkodás megvalósítása minden szinten fontos, melyet a 2015 szeptemberében elfogadott Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) egyik fő célkitűzéseként ismerhetünk. A jelenlegi állapot alapján a belvíz rendszerek elvezetéscentrikus kialakítása és üzemeltetésük rugalmatlansága miatt, a vízkészlet-gazdálkodás követelményét nem tudják kielégíteni. A vízvisszatartás lehetőségének kialakítása, nem csak társadalmi és egyéni kötelezettség, hanem gazdasági és társadalmi érdekeket is képvisel. A belvízzel és az aszállyal sújtott területek esetében törekedni kell, az összehangolt megfelelő vízháztarás kialakításra, az integrált vízgazdálkodásra. 2. ELMÉLETI HÁTTÉR 2.1. Talaj csövezés, talaj hidraulikai modellek A kedvező termőhelyi viszonyok kielégítésének eszköze a komplex melioráció, melynek egyik fontos és korszerű eleme a talaj csövezés. A mezőgazdasági célú talaj csövezést általában a melioráció részeként, annak üzemi vízrendezési megoldásaként valósítják meg. A talaj adottságok miatt gyakran előfordul, hogy önállóan nem alkalmazható. A tökéletes működéshez ún. kiegészítő eljárások (pl.: szűrőzés, mélylazítás, vakonddrénezés) alkalmazás szükséges. (Thyll, et al., 1983; Hayde, et al., 2001) A talaj csövezés célja a talajvíz optimális mélységének, vagy kötött talajú területeken a gyökérzóna optimális nedvességállapotának kialakítása. Ezek alapján két különböző talaj hidraulikai alapmodellt különböztetünk meg. (Thyll, et al., 1983; Hayde, et al., 2001)
