A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 25. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Hollandia tengeri árvizei
Hollandia tengeri árvizei Dr. Nagy László BME Geotechnika és Mémökgeológia Tanszék (E-mail: lacinagydr@gmail.com) ELŐSZÓ Magyarországon sokat beszélünk arról, hogy árvízvédelmünk méreteihez csak Hollandia árvízvédelme mérhető, azonban keveset tudunk azokról az eseményekről, melyek a holland árvízvédelem mintegy ezeréves történelmét jellemzik. Ebben szeretnék segíteni azoknak, akik érdeklődnek egy másik ország árvízvédelme iránt. BEVEZETÉS Bár Hollandia egy kis ország (mintegy 34000 km ), a népsűrűség magas (-460 lakos/km ) és a gazdaság teljesítőképessége is magas. A felszíni adottságok alapján a tengerparti sáv folyó torkolatok (Scheldt, Meuse, Rhine és Ems) egymásutániságából és árterületekből áll. Hollandia 60 %-a van az árvízszint alatt, ezen a területen készül a GDP 70 %-a. így Hollandia számára jelentőséggel bír az árvízi veszélyeztetettség. Az árvízi kérdések nem választhatók el a történelmi eseményektől. Ha Hollandia viharos történelmét vizsgáljuk, megállapítható, hogy mint kis ország sok nagyhatalomnak jelentett könnyű prédát, azonban hosszabb-rövidebb idő után mindig visszanyerte a függetlenségét. Hasonlóan alakult a helyzet az árvízvédelem területén is. Sok hatalmas - elsősorban tengeri árvizet - éltek túl, a part közelében és a szigeteken lakók, azonban a veszteségeken tovább fejlődve kovácsoltak erényt a helyzetükből, akár a szakmai megközelítésük változtatásával is. A holland szakmai hozzáállásból sokat tanulhatunk, manapság például a régi gátjaik archeológiái minőségű feltárásából, vagy a régi árvizek különböző szempontú modellezéséből, értelmezéséből. A történelmi és paleo árvizek megismerése is már jelentős hagyományokkal bír. A nagy árvízi események kutatásának eredményei jól ismertek ország szerte. Ezekből elsősorban Gottschalk (1971, 1975, 1977) időjárással kapcsolatos kutatásait kell kiemelni, mint minden árvíztörténettel foglalkozó mű alapját. HOLLANDIA TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI Hollandia az Eszaknémet-alföld nyugati folytatása. Az ország területének többségét kitevő Holland-alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények borítják. A süllyedés mindmáig tart, az ország területének harmada már a tengerszint alatt van. A Holland-alföld a mai felszínt kialakító erők - a szél, a folyók és a jég munkája - háromjói elkülöníthető részre osztja: • A parti dűnék végigkísérik az Északi-tenger partját. A 3-5 km széles, helyenként az 50-60 m magasságot is elérő dűnesort délnyugaton és északon a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Nyugati Fríz-szigetek. Mögöttük a Watt-tenger húzódik. A dűnék sivár, sós homokja terméketlen. • Marsch - a dűnesor mögött szélesedő sávban a folyami eredetű mező helyezkedik el. Ezt a területet a Schelde, a Maas és főként a Rajna (1233 km) egykori deltái töltötték fel. Jellemző e tájra a folyóágak és az azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része mára a tenger szintje alá süllyedt. Legmélyebb pontja, ami az egész Európai Unió legmélyebb pontja: -6,7 m, Rotterdamtól északra található.
