A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 15. Kisházi Péter Konrád (KÖVIZIG): Árvédelmi töltések rézsűállékonyságvizsgálata GEO5 programmal
-7-magas bordás leterheléssel 10. a 2,0 m-es bordából 0,5 m vastagon végigfuttatott borda melletti biztonság 11. a 2,0 m-es bordából 2,0 m vastagon végigfuttatott borda melletti biztonság 2. táblázat: számítási esetek Az 1:3, illetve l:2-es rézsűhajlásokhoz és kétféle talajhoz tartozó, a fenti terhelési eseteket alapul vevő számítások részletes eredményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. 5.1. Az 1:3-as rézsűre elvégzett számítások eredményei A természetbeni tapasztalatokkal egybevágóan a számítások is azt mutatták, hogy egy nem végletesen laza, terheletlen töltés 1:3-as rézsű mellett telített állapotban is kifogástalan állékonysággal bír. Amennyiben jelentős terhet (pl. rakott kamiont) kap a töltés, ráadásul úgy, hogy mindez szélsőséges teherállást valósít meg, akkor karakteres (Dn=0,22, illetve 0,24) állékonyságcsökkenés mutatható ki. Ez akkor is igaz, ha sovány- és akkor is, ha kövér agyagból készült töltésről van szó. Az állékonyság ugyan érzékelhetően csökken, ám ha nem is szabványos értékű, de a töltés még mindig biztonságosnak tekinthető. Az árvíz hatására létrejövő keresztszivárgás megjelenése még az előzőnél is karakteresebb változást eredményez a töltés állapotában, hiszen a telített állapotú, terheletlen töltés biztonsága a felvett talaj paraméterek és a töltéskorona alatt 50 cm-rel beállt vízsint (H=5,5 m) mellett a biztonság csökkenése Dn=0,46, illetve 0,39! A sovány agyagból készült töltés biztonsága közel került az állékonysági határállapothoz, mert az n=l,12-re mérséklődött. A kövér agyagból épült töltés még kellő állékonysági tartalékkal bír, mivel az n=l,29 még megbízható állapotot jelez. A számítások során fel lett véve egy olyan terhelési eset is, amikor a töltés gyeptakarója 1,0 m-es visszaduzzasztást okoz a töltés belsejében. A szivárgási vonal megszerkesztése úgy történt, hogy a szabályos keresztszivárgás rézsűn való kilépési pontja („A” pont) 1,0 m-rel magasabbra lett helyezve, majd ez a pont és az eredeti szivárgási vonal lineárissá válásátjelző „B” pont közé egyenes lett húzva. l_______6JTO________u Az így módosított szivárgás, valamint a járműteher együttese adta a leggyengébb töltésállapotot, melyeket számszerűen n=0,96, illetve kövér agyag esetében n=l, 14 jellemez. A kapott értékek a szabályos keresztszivárgásokhoz képest talaj minőségtől függetlenül mindössze Dn=0,01 állékonyságcsökkenést jelentenek, ami azt jelenti, hogy az 1,0 m-es visszaduzzasztás adott geometriai elrendezésben és amúgy már telítődött tál aj környezetben nem okoz érdemi állékonyságváltozást. Ez az eredmény nincs összhangban az Árvédelmi töltések rézsűállékonyságvizsgálata GE05 programmal
