A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 13. Dr. Vadászi Marianna (ME - Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézet) - Bitay Endre (VIKUV Zrt.): Termálkútfúrás története Magyarországon

3. Az 1930-as évek második felétől az ötvenes évek végéig

1935 tavaszán a földgázkutatás átkerült a Pénzügyminisztérium hatásköréből az újonnan felállított Iparügyi Minisztérium hatáskörébe. Ezzel a változással, valamint a Dunántúlon beüzemelt legmodernebb gőzüzemű rotary fúróberendezéssel a szénhidrogénkutatás új lendületet vett. Az „Eurogasco” honosította meg a rotary fúrási technológiához kapcsolódóan a teleszkópos béléscsövezési eljárást béléscsőcementezéssel, béléscső-fejekkel, termelőcsővel. A lyukfej szerelvény béléscsőfejekből, termelőcső fejekből, a kút termelésbe állításához szükséges tolórendszerből és a karácsonyfából épült fel. A szögperemes csatlakozás után helyezkedik el a magasnyomású főtoló, a magasnyomású négyperemes keresztidom. A keresztidom kétoldali lecsatlakozásán van a két nagynyomású válltoló.(3. ábra)

Forrás: Csath, 1973

3. ábra Szénhidrogén felszálló kutak kútfej szerelvénye

A lyukfej szerelvény teljesen, a kútfej szerelvény részben az aknában helyezkedett el. A fúrás idején a terepszint alatt az aknában kitörésgátlót szereltek fel. A kút befejezésével a helyére a karácsonyfát szerelték fel. Az akna 2x2 m-es alapterületű volt. Mély hévízkutakat az alábbi településeken létesítettek: Budapest Városliget II. sz. fúrás, Mezőkövesd-I., Hajdúszoboszlóin., Komló-XVII., Nagyatád. A szénhidrogén termelés szempontjából meddő kutak átalakításával tovább bővítették a termálvizet adó kutak számát. Példaként említhetjük a cserkeszőlői kutat is, ahol a rétegvizsgálatok befejeztével a kút hozama 15 m /óra mennyiséget adott, hőfoka 9 °C volt. A víz elvezetése céljából a szabvány karácsonyfa helyébe leegyszerűsített karácsonyfát szereltek.