A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 13. Dr. Vadászi Marianna (ME - Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézet) - Bitay Endre (VIKUV Zrt.): Termálkútfúrás története Magyarországon

jóváhagyásukat adták az alföldi mélyfúrások lemélyítésére. így került sor a Nagyhortobágy I, mint lehetséges szénhidrogéntermelő kút létesítésére. A Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó XV. Bányászati Osztály a húszas évektől kezdődően a kiesett kőolaj és földgáz előfordulások újbóli feltérképezésére nagy hangsúlyt fektetett. Budafapusztán, Kurdon, Baján, az 1921-24 között eltelt időszakban a Hungarian Oil Syndicate Ltd. leányvállalat meddő kutakat mélyített. Az elkövetkező évek során, a meddő szénhidrogénkutató fúrások alapozták meg a magyarországi hévíztermelés fellendülését. Geofizikai mérések felhasználásával jelölték ki a Hajdúszoboszló-I. jelű fúrást, melyet Fauck-féle gőzüzemű „Express” fúróberendezéssel mélyítettek, 1019 m-ig. A kilenc béléscsőrakattal létesített kút 73 °C - os

vizet szolgáltatott, földgázzal keverve. A kúttervben a 1. ábrán látható elzáró szerkezetet tervezték, melyben három szintben fogták fel a gázt.

Forrás: Csath, 1973 1. ábra gázkútelzáró szerkezet

A végső kútkiképzésnél nem az ábra szerinti kútfejet szerelték fel, hanem egy vezetéken keresztül vezették el a vizet. A tervben már szerepel egy 3 méter átmérőjű akna, melynek mélysége a béléscsőrakatok számától függően 4 - 6 m között változik. A legnagyobb átmérőjű béléscsőoszlop legfelső csöve menet alatt béléscsőszorítóval lett megfogva az akna talpán. A következő béléscsőoszlop legfelső béléscsövét hasonló módon fogták meg. A két béléscső között faggyús tömítést alkalmaztak. A Karcag I szénhidrogén kutató, szintén meddő fúrásnál már a fent említett gázkútelzáró szerkezetet használták. A következő években termálvizet továbbra is a kincstár kutató tevékenységeiből származó meddő fúrásai tártak fel, nevezetesen Debrecen I-II és Tiszaörs fúrások. (Csath, 1973)