A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Felső-Tisza-vidéki folyammérnöki hivatalok (1871-1948.
4 czím- és névtára, 1889). 1893-ra módosult a beosztott mérnökök személye, Gschwandtner Lajos és Katona Sándor működtek a Hivatalnál {Magyarország tiszti czím- és névtára, 1893). A Hivatal 1893-ban Tokajból Sátoraljaújhelybe költözött, amihez az előkészületek már 1892-ben elkezdődhettek, hiszen egy 1893. januárból származó dokumentum még Tokajban kelt, de a bélyegzőn már a M. Kir., Folyammémöki Hivatal Sátoraljaújhely felirat szerepel. Az aláírók: Gschwantner Lajos m. kir. s. mérnök, Szokolay Emil m. kir. főmérnök, Reizman Herman, Grósz Benő' (vállalkozó). A felülvizsgálatnál látta Nádory Nándor műszaki tanácsos (3. ábra). A Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal (1893-1948) 1893-ban, amikor Tokajból Sátoraljaújhelybe került a hivatali székhely, az illetékességi terület továbbra is a Tisza Eszeny-Zsurk és Tiszafüredi híd közötti szakaszra terjedt ki, és a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesítő és Belvízlevezető Társulat és Nyírvízszabályozó Társulat felügyeletére. A hivatalfőnök miniszteri megbízottként továbbra is felügyelte a két társulat tevékenységét. Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai, Zemplén vármegye kötetben a Vernie Aladár (1905) a Sátoraljaújhely fekvése és utcái fejezet ismerteti a XIX-XX. századfordulón a középületek helyét. A Sátoraljaújhelyi M. Kir. Folyammérnöki Hivatal székháza a Kossuth Lajos utcában volt: „A Kossuth Lajos-utczán befelé haladva, az utcza elején, ... A temetővel szemben van am. kir. dohánygyár nagyszabású, modern telepe és a gyári víztorony, balra a folyammérnöki hivatal, 1895. év elejére a Hivatal szakszemélyzete 5 főre nőtt. A hivatalfőnök továbbra is Szokolay Emil m. kir. főmérnök volt. Beosztott mérnökök voltak: Zettin Ignácz m. kir. mérnök, Katona Sándor, Palasovszky Sándor, és ifj. Fábry Frigyes m. kir. segédmémökök. 1905-ben a Hivatalnak 4 állandó alkalmazottja volt: Szokolay Emil műszaki tanácsos, hivatalfőnök; Zettin Ignácz és Palasovszky Sándor m. kir. mérnökök; Királyfalvi Tivadar irodasegédtiszt {Magyarország tiszti czím- és névtára, 1905). 4. ábra Iratrészletek: Hivatal bélyegzője és Szokolay Imre műszaki tanácsos aláírása, Sátoraljaújhely 1901. szeptember 30. (bal), Sátoraljaújhely, 1922. július hó Zboray Béla kir. főmérnök, Iványi Bertalan kir. műszaki tanácsos és Kövessy Győző min. osztálytanácsos, vízépítési kerületi felügyelőfelülvizsgáló láttamozása (jobb) 1909. március 25-én Ferencz József miniszteri osztálytanácsosnak nevezte ki Szokolay Emil hivatalfőnököt és 1910-ben a király az „Ersekújvári” előnevet adományozta számára. 1910-ben a Sátoraljaújhelyi M. Kir. Folyammémöki Hivatal műszaki személyzete két új segédmémökkel kiegészülve, 6 főre nőtt az állandó alkalmazottak száma, illetve a mérnökök előrébb léptek a ranglétrán: Szokolay Emil osztálytanácsos, hivatalfőnök; Zettin Ignácz és Palasovszky Sándor m. kir. főmérnökök; Ulrich J. Nándor és Wittmann Arthur m. kir. segédmémökök; Királyfalvi Tivadar irodasegédtiszt {Magyarország tiszti czím- és névtára, 1910). 1912-ben, amikor a minisztérium pontosította a folyammérnöki hivatalok illetékességi területét, a Hivatal illetékességéhez tartozott a Tisza folyó az eszeny-zsurki határtól a tiszafüredi vasúti hídig, a Bodrog, Latorca, Ondóvá, Tapoly, Sajó egy-egy szakasza, továbbá a Felső-, az Alsó-bodrogi-, a Felsőszabolcsi-, az Alsószabolcsi- és a Nyírvízszabályozó Társulat felügyelete. 1912. november 6-án Szokolay Emil hivatalfőnök a földművelésügyi miniszter megbízásából részt vett a Nyírvízszabályozó Társulat új nyíregyházi székházának felépítéséről döntő tárgyaláson.
